Pogány

POGÁNY (latin paganus) = vidéki, falusi

A pogány szó nincs benne a Bibliában. A többnyire pogányoknak fordított héber gójim és görög ethnoi jelentése egyszerűen “népek” vagy “nemzetek”, szemben a választott (zsidó) néppel, “a Nép”-pel.

A Biblia a “pogány”, azaz egyszerűen nem zsidó hiedelmeket és praktikákat csak azért és akkor tiltotta, ha azok bálványimádáshoz vagy erkölcstelenséghez vezettek. A Biblia nem tilt “mindent, ami nem zsidó”, hiszen nem kultúra-ellenes, hanem istentelenség-ellenes. Ezért sok pogány eredetű dolog ma már tökéletesen semleges, bár pogány környezetben alakult ki, és a pogány világkép része volt.

Például a zsidók megtarthatták a hónapok babiloni neveit. Isten csak a babiloni isten- és csillagkultusz átvételétől féltette őket, amihez viszont a hónapnevek puszta használatánál jóval többre volt szükség. Ugyanígy a keresztény hitre áttért germánok is megtarthatták a régi germán és római napneveket, mert természetesnek vették, hogy megtérésük után péntekenként (Freitag) nem fognak többé Freia germán tavaszistennőnek áldozni; a mai átlag németnek pedig eszébe sem jut Freia.

Ugyanez az elv érvényes a babiloni eredetű csillagászaton, a görög eredetű geometrián vagy a római eredetű jegygyűrűn át az újkori karácsonyi kellékekig rengeteg olyan dologra, amely ma már a mi kultúránk része. Még megvannak, használjuk is őket, de azok a pogány elképzelések, amelyek egykor hozzájuk kapcsolódtak, régen leváltak róluk. Kit zavar az ma, hogy az ókorban, itt vagy ott, ennek vagy annak a tárgynak, szokásnak vagy tudományágnak mágikus jelentőséget is tulajdonítottak? Miféle hatása lehetne ez azokra, akik nem is tudnak róla, vagy ha tudnak is róla, nem hisznek benne?

Többet a témáról itt: apologia.hu


Forrás: Karácsony, születésnap – pogány ünnepek?