Miért unatkozik a gyerek?

miert-unatkozik-a-gyerekSok fiatal Mami érzi szent kötelességének, hogy éjjel-nappal játsszon a gyerekével, “fejlessze” és foglalkozzon vele…

Egyik legfontosabb szülői feladatunk: biztosítsunk védett teret a gyerekünk életében a szabad játék számára, hogy a gyermekünk felfedezhesse, hogy örömt találhat a tevékenységében. A boldog felnőtt tevékeny ember, akinek a napi munka is játék: ideje nagy részét olyan tevékenységgel tölti, amit élvez, és örömét leli a munkájában. Abból a gyerekből lesz ilyen örömteli módon tevékeny felnőtt, aki gyerekkorában megtanult játszani. A találékony önálló játékra való rávezetés tehát a nevelés alapvető része.

A gyerek azért unatkozik, mert nem tanult meg találékonyan bármivel játszani, és örömöt találni a tevékenységében.
– Vekerdy Tamás

Sokan elítélik azokat a szülőket, akik azzal fojtják el csírájában gyermekük bimbózó érdeklődését és alkotási vágyát, hogy odaültetik a tévé elé. A képernyő előtt a gyerek passzívan szórakozik. Rengeteg új információ passzív befogadója, tehát kíváncsi, érdeklődő szelleme folyamatosan le van kötve. A virtuális világban nem is érzi magát egyedül, tehát nem kell semmit tennie, kitalálnia, elképzelnie ahhoz, hogy ne unatkozzon. Még csak másokhoz sem kell alkalmazkodnia az élményekért cserébe. Ráadásul a felnőttek is elégedettek, mert a gyerek “jó”; nincs vele gond, hiszen szép nyugodtan és elégedetten üldögél.

Amikor árt a sok törődés

Sokat hallottunk már a televízió káros hatásairól, és a véleményünk is megvan az olyan lusta, önző szülőkről, akik nap mint nap a televízió segítségével szabadulnak meg a gyerekeiktől.

tulneveles-1

Kevesen gondolnak azonban arra, hogy ennek az ellenkezője sincs jó hatással a gyerekekre. Sok fiatal Mami hiszi szent kötelességének, hogy éjjel-nappal játsszon a gyerekével, “fejlessze”, szórakoztassa és foglalkozzon vele.

Különösen azok a lelkiismeretes anyák hajlamosak átesni a lónak erre az oldalára, akik nem nagy családban nőttek fel, így nem tudják, mennyire boldog és kielégítő, ugyanakkor személyiségfejlesztő dolog a szabad játék önállóan, vagy testvérek társaságában.

Ez a lelkiismeretes, ámde tapasztalatlan anya mindenben segíteni akarja a gyerekét, még akkor is, amikor már túl fárasztó a számára az állandó készenléti állapot. Nem hagyja, hogy a gyerek az igényei szerint önállóan, egyedül, mindenféle kis eszközökkel, fadarabokkal játsszon, vagy fantáziavilágában kalandozzon.

Kopp Mária szerint az a gyerek, akit a szülő állandóan fejleszt és szórakoztat, önállótlanná válik és nyűgös lesz. A fáradt anya egyre rosszabbul érzi magát, és kialakul egy önrontó kör. A nyűgös, önállótlan, akaratgyenge gyerekkel aztán egyre sokasodnak a problémák. Azt hiszi, érte kel fel a nap – állandóan igényli, sőt követeli, hogy mások szórakoztassák. Mivel nem tanul meg másokra tekintettel lenni, egyre több rossz véleménnyel szembesül a környezetéből: “nem tudsz viselkedni, rossz vagy, nem lesz belőled semmi!” – és a folyamat valóban ebbe az irányba halad. Ha nincs gyerek-társasága, nem tanulja meg, hogy mások hogyan viselkednének egy-egy helyzetben. Nem szembesül egy másik gyerek reakciójával, ha önzően viselkedik vagy hisztizik: nem szólnak rá és nem hagyják faképnél, ha nem hajlandó néha azt játszani, amit valaki más akar… egyszóval nem szembesül azzal, hogy amit ő csinál, az másoknak időnként nem tetszik.

Vekerdy Tamás is a szabad játék fontosságát hangsúlyozza:

“A kisgyerek legfontosabb tevékenysége a szabad, és nem a fejlesztő játék. Mindennap kellene mesélni neki, hogy ne a tévéből tanulja a beszédet. Emellett napi négy-öt óra futkározásra, üvöltözésre lenne szüksége még akkor is, amikor iskolába kerül. Egy göttingeni felmérés szerint a gyerekeink katasztrofálisan keveset mozognak, nem másznak fára, nem billegnek pallón, nem ugrálnak patak felett, ezért bizonyos agyi pályák sorvadtan alakulnak ki. Rengeteg a beszédhibás, mert a beszéd is a mozgásból fejlődik. Azt a kérdést kell feltenni, hogy vajon a gyermekeink olyan körülmények között él­­nek-e, ami az életkorukhoz szabott?”
– Vekerdy Tamás

Egy eleven kisgyerek számára még a házban és a ház körül végzett munka is érdekes játék lehet, főleg, ha idősebb testvérei, vagy szülei “megengedik” neki, hogy ő is “dolgozzon”, azaz dagassza a tésztát, panírozza a husit, söpörje a faleveleket, összepárosítsa a kimosott zoknihalmot.

Ébresszük fel gyerekeinkben a cselekvőképesség érzetét, az alkotó kreativitás és az együttműködés örömét!