A szülőkép alakulása a különböző nevelési stílusokban

A korai anya-gyerek kapcsolatban átélt kötődés alkotta szülőkép határozza meg a gyerek általános emberképét, kapcsolatainak minőségét, sőt Istenről alkotott kezdeti elképzeléseit (istenképét) is.

Minden gyerek életében a legfontosabb személyek a szülők. A kicsi gyerek biztonságérzetének fő forrása a vele legtöbb időt töltő személy, alaphelyzetben az anya. A korai anya-gyerek kapcsolatnak személyiségformáló jelentősége van: meghatározza, hogy a gyerekben milyen kép alakul ki önmagáról (énkép), milyen előfeltételezésekkel közeledik a többi emberhez (kötődés, érzelmi intelligencia), és mit gondol Istenről (istenkép).

Hogy látja a szülőt a szelíd és határozott szülő gyereke?

Szülő-gyerek kapcsolat

KÉK nevelés házirendTökéletlen emberek tökéletlen, de meghitt és bizalmas, idővel egyre mélyebb és tartalmasabb emberi kapcsolata. Szeretünk együtt lenni, igyekszünk figyelmi egymásra, és legtöbbször élvezzük egymás társaságát.

Növekszik a megbecsülés, a felfedezés, a megismerés öröme. Igyekeznek tiszteletben tartani egymás emberi méltóságát, döntéseit.

Amikor megbántják egymást, megbocsátanak egymásnak, igyekeznek jóvátenni az általuk okozott sérelmeket, nem emlékeztetik egymást korábbi sérelmeikre, és sokszor újkezdik az egészet.

Szülőkép

Szüleim felelősek értem, amíg ki nem repülök. Szeretem és nagyra becsülöm őket, pedig jól ismerem őket. Ők is így vannak velem. Ha valami bánt, hozzájuk mindig mehetek, náluk megnyugvásra, vigaszra találok. Lesz idő, amikor én leszek felelős értük.

Hogy látja a szülőt a tekintélyelvű szülő gyereke?

Szülő-gyerek kapcsolat

Rendszeressé válnak az ütközések – vagy bekövetkezik a teljes belső alkalmazkodás, hasonulás… de ekkor elmarad az autonómia kialakulása, és a személyiség egészséges határainak kijelölése.

Ahhoz, hogy a gyerek az erős szülői kontroll ellenére önmaga lehessen, meg kell tanulnia érvényesíteni akaratát a szülővel szemben → a szülő elveszíti befolyását. Ahol a szülő-gyerek kapcsolat tekintálystruktúrára épül, a kamaszkor legkritikusabb éveiben a bölcsebb, nagyobb élettapasztalattal, szilárdabb értékrenddel rendelkező szülő már nem tud hatni a gyerekére, tehát nem lesz módja befolyásolni gyereke döntéseit.

Szülőkép

Hogy fenntartsa fensőbbségét, szülő képet mutat, szerepet játszik; a gyerek érzi ezt, és képmutatónak, hiteltelennek érzi a szülőt, aki a szemében már nem méltó arra, hogy példáját kövesse, tanácsait megfontolja.

Azért, hogy az elvárásoknak látszólag megfeleljen, a gyerek függönyt húz önmaga és a szülő közé: megtanulja elrejteni legféltettebb kincseit (gondolatait, érzéseit, érdeklődését, problémáit, élete személyes részleteit) a szülő elől.

“Meg kell felelnem szüleim elvárásainak, hogy jobban szeressenek, és hogy elkerüljem a büntetést.
Ha nem tudok (vagy nem akarok) igazán megfelelni, akkor is érdemes megőriznem a látszatot.
De egyszer én leszek felül…”

Hogy látja a szülőt az engedékeny szülő gyereke?

Szülő-gyerek kapcsolat

Kölcsönös kihasználó viszonyt tanul meg: együtt vagyunk, mert szükségünk van egymásra, de igazán, őszintén nem érdekel, hogy mi van veled. Én vagyok a fontos.

Szülőkép

Szüleim értem vannak. Az a dolguk, hogy engem felneveljenek, és tőlük telhetően mindent megtegyenek értem, mindent megadjanak nekem. Az teszi boldoggá őket, ha engem boldognak látnak. Ha kevesebbre képesek, mint mások szülei, kevesebbre is becsülöm őket.

Mi szükség van rájuk, ha már felneveltek és megállok a magam lábán is? Esetleg még hasznossá tehetik magukat valahogy, pl. vigyázhatnak a gyerekeimre, vagy segíthetnek jobb lakáshoz jutnom.

A szülői magatartás hatásai (bevezető)
1. énkép – A GYEREK ÖNMAGÁRÓL KIALAKULÓ ELKÉPZELÉSE
2. szülőkép – AHOGY A GYEREK A SZÜLŐT LÁTJA
folytatás:
3. istenkép – A GYEREKNEK ISTENRŐL KIALAKULÓ ELKÉPZELÉSEI
4. lelki egészség – A GYEREK ÉRZELMI ÁLLAPOTA ÉS KAPCSOLATAI