Hogy húzhatod ki a talajt a gyereked lába alól?

Hogyan érheted el, hogy gyermeked önállótlan, felelőtlen és élhetetlen legyen? Néhány egyszerű lépés, és az eredmény szinte garantált:

  • Adj meg neki mindent, amit akar! Ne kelljen folyton nyaggatnia. Így azt fogja hinni, hogy a világ adósa neki az élettel.
  • Lehetőleg kerüld a “nem” szót, mert ez bűnkomplexushoz vezethet benne.
  • Ha nem teszi meg, amit kérsz tőle, kérleld, nógasd, magyarázkodj! Végső esetben ordítozz vele, vagy fakadj sírva!
  • Igyekezz elérni, hogy mindenben függjön tőled! Ne tanítsd önálló felelősségvállalásra! Tartsd függőségben, hogy idősebb korában a drogokra, vagy az alkoholra támaszkodhasson helyetted.
  • Védd meg azoktól a túl szigorú tanároktól, akik időnként megkísérlik fegyelmezni a gyerekedet! Ha nem hajlandók békén hagyni, helyezz kilátásba egy jó kis pert! Ha teheted, vidd át egy olyan iskolába, ahol azt csinálhat, amit akar.
  • Dönts mindig helyette, hiszen te vagy a tapasztaltabb! Nehogy hibát kövessen el, és a saját hibáiból kelljen tanulnia!
  • Kritizáld előtte az apját, vagy az anyját! Így elérheted, hogy úgy érezze, nincs miért felnéznie a szüleire.
  • Ha bajba kerül, húzd ki belőle! Rád is rossz fényt vetne, ha kiderülne, mit csinált a gyereked! Ne hagyd, hogy szembesülni kényszerüljön tettei (vagy mulasztásai) következményeivel.
  • Soha ne engedd, hogy el kelljen szenvednie tettei természetes következményeit! Lépj közbe még időben, oldd meg a problémáit és húzd ki a bajból! Érezheted majd, milyen nagy szüksége van rád, ha hozzád szaladhat, amikor nehéz helyzetbe kerül. Nem kell megtanulnia, hogy kerülheti el, vagy oldhatja meg a saját problémáit, mert rád mindig számíthat.
  • Hadd fejezze ki indulatait úgy, ahogy neki tetszik. Ne korlátozd az életét; hadd irányítsa ő a tiédet!
  • Kíméld a gyereket! Ne terheld még házimunkával is! Lehetőleg csinálj meg mindent helyette! Így mentes maradhat a felelősségektől, és másokat hibáztathat, ha valami nem tetszik neki.
  • Amikor hisztizik, vagy dührohamot kap, tégy úgy, mintha nem vennéd észre! Amikor csak lehetséges, engedd, hogy az legyen, amit ő akar!
  • Hidd el a hazugságait! Túl nehéz lenne kibogozni az igazságot!
  • Kritizálj előtte másokat nyíltan és rendszeresen, hogy csemetéd időben felismerje: ő jobb, mint bárki más.
  • Adj neki jó sok zsebpénzt, és ne várj el érte semmit.
  • Dicséreteid vonatkozzanak arra, hogy milyen jól néz ki, milyen okos és tehetséges; a jellemét és az erőfeszítéseit soha ne dicsérd!
  • Ne adj át neki szilárd értékrendet, ne biztosíts számára semmilyen vallásos nevelést!

jar-nekem-01

A lényeg az, hogy itt van rád bízva egy kincs, a gyereked, és hatalmadban áll, hogy teljesen kihúzd alóla a talajt, mielőtt kilép az életbe. Rengeteg szülő teszi ezt, elsősorban azzal, amit nem tesz. Legtöbbször rosszul értelmezett kíméletből, féltésből, saját presztízsük védelme érdekében, és mert egyszerűen nem érnek rá másképp odafigyelni a gyerekükre.

Aki a gyereke minden kívánságát igyekszik teljesíteni, minden kényelmetlenséget meg akar spórolni neki, házi feladatokat és emberi konfliktusokat old meg helyette, az hatalmas előnytől fosztja meg őt. Annak a lehetőségétől, hogy sikerei és kudarcai által a saját cselekedeteiért felelős személyiséggé érlelődjön, aki felnőve megtalálja és megállja a helyét a társadalomban.

Hadd találkozzon kihívásokkal – mi pedig kísérjük és bátorítsuk őt eközben!

Ha egyértelmű támpontokat adunk neki, ésszerű korlátokat szabunk, és feltétel nélküli szeretetünkről biztosítva támogatjuk őt, remélhetjük, hogy Isten kegyelméből életrevaló emberré fog felnőni.

___________________________
Felhasznált irodalom:
Yvonne Schwengeler: Elkényeztetés – Az élhetetlenségre vezető legbiztosabb út (előadás)