Mondjak nemet az egyévesnek?

1 évesNem érdemes túl sokszor nemet mondani, azaz negatívan fogalmazni az egyévesnek… ha pedig mégis nemet mondunk neki, akkor nem szabad feltételeznünk, hogy tisztában van a szándékainkkal!

De miért?

Először is, ha egyszerre több dolog foglalkoztatja (pl. kéri, hogy vedd föl, sír, a telefonodat akarja, és éhes), és azt mondom neki, hogy NEM, akkor mire mondtam nemet? Honnan tudja a gyerek, hogy a sok minden közül, amit egyszerre akar, mire vonatkozik a NEM?

Másodszor, az egyéves gyerek még nem tud tagadó formában gondolkodni. Csak a pozitív logikát érti meg. A tagadó mondat önmagában értelmetlen a számára. Mozdulatok és gesztusok közvetítik számára a negatív üzenetet ebben a korban.

Látom, hogy megindul a telefonom felé, és szólok neki:

− Állj meg! Nem neked való − és a kezemmel is nemet integetek. Erre megáll, és ő is ugyanúgy fog integetni.

Ez többnyire elég is, elindul valami mást keresni. De néha kitart a telefon mellett.

Ilyenkor vagy fölveszem, és odébb viszem, vagy vágyai tárgyát teszem elérhető távolságon kívül. Aztán valami olyasmire hívom fel a figyelmét, ami érdekli, és megváltoztatja a hangulatát. Ha közeledik a pihenés ideje, megszoptatom, vagy csak megszeretgetem, meggyömöszölöm egy kicsit.

Ha mégis eltörik a mécses és sírni kezd, megnyugtatom azzal, hogy az ölembe veszem, és azt mondom neki:

− Szomorú vagy, mert nem kaptad meg a telefont. A telefon nem neked való.

A megnyugtató kapcsolat a legfontosabb.