A törvény és a szeretet törvénye

törvény - szeretet törvényeIsten törvényének negatív, tiltó oldala a Tízparancsolat: “Ne tedd…”, a pozitív, buzdító oldala pedig a Szeretet Törvénye: “Szeresd…”. Az érem két oldala szerves egységet alkot.

1. A törvény tiltó oldala: “Ne tedd…”

A Tízparancsolat (2 Mózes 20:3-17)

  1. Én, az ÚR, vagyok a te Istened… Ne legyen más istened rajtam kívül!
  2. Ne csinálj magadnak semmiféle istenszobrot… Ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az ÚR, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok!…
  3. Ne mondd ki hiába Istenednek, az ÚRnak a nevét…
  4. Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap a te Istenednek, az ÚRnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon…
  5. Tiszteld apádat és anyádat…
  6. Ne ölj!
  7. Ne paráználkodj!
  8. Ne lopj!
  9. Ne tanúskodj hamisan embertársad ellen!
  10. Ne kívánd embertársad házát! Ne kívánd embertársad feleségét… és semmit, ami az embertársadé!

A tiltólista csúcspontja az utolsó parancs: “Ne kívánd!…”

A kívánság mélyebb tartalmú dolog, minthogy mit sikerül tennünk, vagy nem tennünk. Ez a parancs a belső emberre irányul.

A teljes törvény célja nem a külső megnyilvánulás, aminek képmutató szívvel, összeszorított foggal, muszájból, vagy számításból is eleget tehetnénk… hanem a lelkületet, a belsőt célozza meg. A törvény betartása akkor számít, ha belülről fakad.

Nyilvánvaló, hogy ha a Tízparancsolat bármelyik más parancsát megszegem, megszegtem az utolsót is: “Ne kívánd!…” A külsőségeket talán be lehet tartani… de ezt nem.

Erről szól a Róma 7:7-10

“Mit mondjunk tehát? A törvény bűn? Szó sincs róla! Viszont a bűnt nem ismerném, ha nem ismertem volna meg a törvény által, és a kívánságot sem ismerném, ha a törvény nem mondaná: “Ne kívánd!” De a bűn a parancsolattól ösztönzést kapott, és felszított bennem mindenféle kívánságot. Mert a törvény nélkül halott a bűn. Én pedig a törvény nélkül éltem valamikor. Amikor azonban jött a parancsolat, életre kelt a bűn, én pedig meghaltam, és kitűnt, hogy éppen az életre adott parancsolat lett halálommá.”

2. A törvény buzdító oldala: “Szeresd…”

A Szeretet Törvénye

“Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és a nagy parancsolat.
A második hasonló ehhez: Szeresd embertársadat, mint magadat.”
– Máté 22:37-39

A szeretet belülről fakad. Sokkal több, mint külső megnyilvánulás. Belső tényező, melynek vannak külső megnyilvánulásai (látható jelei).

A szeretet jóakarat, jóindulat mások felé. Azt akarom, arra törekszem, hogy neki jó legyen. Együtt örülök vele a sikereinek, együtt sírok vele, amikor bánat éri.

A szeretet ellentéte az irigység és a káröröm: magamnak akarom, ami az övé. Zavar, ha örül, örülök, ha kudarc éri. Az irigység és a káröröm is belső dolgok, külső megnyilvánulásokkal.

A “Ne kívánd!” belső parancs:

  • Ne irigyeld Istent – ne kívánd azt, ami az Istené.
  • Ne irigyeld az embertársadat – ne kívánd azt, ami az embertársadé.

A “rendes ember”, aki könnyen betartható parancsokhoz méri magát, és úgy érzi, hogy másokhoz képest jól áll, ebből láthatja, hogy Isten mércéje szerint, a belső parancs mércéje szerint nem áll jól.

A bűn köteléke az Isten és embertársaink elleni bűnös kívánság, amely sokkal több, mint hogy mit teszünk. A belsőnket, a lelkületünket köti gúzsba.

Minden vágy bűn?

A vágyakból akkor lesz bűnös kívánság, amikor ellentétes az Isten és az ember iránti szeretettel: elirigyli azt, ami az Istené, vagy azt, ami a másik emberé. Ha tehát a vágyunk (törekvésünk) nem szeretetből fakad, akkor

  1. Isten ellen lázít;
  2. Embertársainkkal szemben szeretetlenségre: önzésre, ellenérdekeltségre, rosszindulatra hangol (más rosszul kell, hogy járjon azért, hogy én jól járjak).

Kapcsolódó írások:

_________
Forrás:

  • Frances A. Schaeffer: Igaz lelkiség – I. fejezet: A törvény és a szeretet törvénye