Arisztoteliánus

Fogalmak szótára » szócikk: arisztoteliánus

ARISZTOTELIÁNUS – metafizikai, vagy idealista gondolkodás helyett a gyakorlati tapasztalatokat előnyben részesítő gondolkodó. A valóságot nem általában és elszigetelten, hanem adott szempontok szerint vizsgálja.

Arisztotelész (i.e. 384- i.e. 322) Görög filozófus és természettudós. Az általa megalkotott egységes világkép korától egészen a XVII. századig meghatározta a gondolkodást.

Világképének lényege, hogy minden földi anyag a négy őselemből (föld, víz, levegő és tűz) alakul ki a vonzás (szeretet) és taszítás (gyűlölet) hatására. A mindenséget két részre osztotta: a Hold fölötti örök tökély és változatlanság, és a Hold alatti változás világára. A tömegvonzást például úgy magyarázta, hogy a természetes mozgás minden testet a helyére visz.