Egyetemes

Fogalmak szótára » szócikk: egyetemes

Egyetemes egyház, egyetemes hit

A sok protestáns felekezet, nemzeti ortodox egyház és katolikus lelkiségi mozgalom különbségeinek ismeretében jogos a kérdés, hogy lehet-e beszélni valamiféle „egyetemes” hitről és „egyetemes” egyházról, illetve fel lehet-e lépni valami ilyesminek a nevében?

1. Az „egyetemes” (gör. katholikosz) szónak az egyház történelme során több jelentése is volt. Az ókori írók számára egyszerűen a helyi közösségek összességét jelentette, Constantinus után a birodalmi egyházra utalt, a 11-13. századi egyházszakadás óta a nyugati, latin egyházfélre (szemben az ortodox egyházakkal), a 16. századi reformáció után pedig a római püspök által vezetett egyházra (szemben az ortodox és a protestáns egyházakkal).

2. Manapság a fogalom kettős használatban van. Egyrészt vannak felekezetek, amelyeket ezzel a névvel jelölünk (pl. a római és a görög katolikus). Másrészt az ökumenikus teológia a felekezeti határoktól és tagságtól független, ún. nem látható egyházat érti alatta, amelynek minden újjászületett hívő a tagja.

3. Az „egyetemes hit” tehát a fentiek alapján az a világnézeti és erkölcsi rendszer, amely az egyház ókori egyetemes hitvallásaitól (325 Nikaia, 381 Konstantinápoly, 431 Ephszosz, 451 Khalkedon stb.) a modern egységmozgalmak teológiai konszenzusaiig (az Egyházak Világtanácsának ún. „Bázis”-a, a Nemzetközi Evangéliumi Aliansz hitvallása) fennmaradt.

4. Az „egyetemes egyház” pedig mindazoknak a hívőknek a lelki közössége, akik e közös és egyetemes hit alapján – a sok szervezet, sokféle liturgiai forma és teológiai részletkülönbség ellenére is, ezeken túl is – mindörökre összetartoznak. Aki így gondolkodik az egyház egyetemességéről, azaz katolicitásáról, az bármely keresztény felekezet tagja, egyben „katolikus” is.

__________
Forrás: www.apologia.hu