Arcod verejtékével

arcod verejtékével egyed a kenyeredTEREMTÉS KÖNYVE · Kezdetben · 19. rész

“Arcod verejtékével egyed a kenyeret…”
– 1Mózes 3:19

A bűn következménye, az átok része, hogy a munka keserves erőfeszítéssé vált. Addig nem így volt. Isten már korábban adott megbízatást Ádámnak, de a munka csak a bűneset után vált izzasztóan nehézzé.

A Bibliában 3-szor fordul elő verejték.

  1. A bűnös Ádám verejtékezik (1Mózes 3:19 – ld. fent);
  2. A lévita pap nem izzadhatott, mert az tisztátalannak számított volna: „…ne öltözzenek föl annyira, hogy megizzadjanak!” (Ezékiel 44:18); és
  3. Jézus verejtékezik a Gecsemáné-kertben: „Halálos gyötrődésében még kitartóbban imádkozott, és verejtéke olyan volt, mint a földre hulló nagy vércseppek.” (Lukács 22:44)

A verejték története arról szól, ahogy Isten az ember megszabadításának munkáját végzi.

A bűneset előtt Ádám munkája nem volt izzasztó. De a bűnnel izzadtság jár. És ez legalább két dolgot jelent. Egyrészt, hogy megjelent a küzdelem új dimenziója. Másrészt pedig, hogy az ember “ereszt”.

A Mózes 3. könyvének papi törvényei között olvasható, hogy az ember tisztátalannak számít, amikor “ereszt”, tehát amikor ilyen-olyan levek folynak belőle. Ezért szerepel az Ezékiel 44-ben, hogy a papok olyan öltözéket viseljenek, ami jól szellőzik. Egy pap nem izzadhat!

Ma is úgy tartjuk, hogy a ló izzad, a férfi verejtékezik, a nő pedig ragyog. Talán megmaradt valami az izzadtsággal szembeni viszolygásból. Nem érezzük elegáns, kulturált dolognak.

Gondoljunk Jézusra. Tőle mit várhatunk? Ugyanúgy verejtékezik, mint mindenki más – nekiveselkedik a munkának, és verejtékezve részt vesz a küzdelemben? Vagy inkább – mivel Ő a mi Főpapunk – ahhoz tartja magát, hogy egy paphoz méltatlan az izzadás?

Társunk lesz a küzdelemben, vagy tisztán és szárazon lebeg fölötte?

Menjünk át egy másik kertbe. Most nem az Édenbe, hanem a Gecsemánéba. Jézus halálának előestéjén vagyunk. Másnap Jézus meghal a kereszten, hogy megfizessen a világ bűneiért. Az Ószövetség papjainak újra, meg újra be kellett mutatniuk szertartásos áldozataikat; Jézus viszont a végső áldozatot mutatta be.

“Halálos gyötrődésében még kitartóbban imádkozott, és verejtéke olyan volt, mint a földre hulló nagy vércseppek.”
– Lukács 22:44

Jézus Krisztus mindnyájunknál odaadóbban, keményebben és több verejtékkel vett részt a küzdelemben. Második Ádámként és az igazi Főpapként elvégzett munkája nem jelképes szertartás volt, hanem halálos küzdelmet igénylő munka. Csatlakozott hozzánk a bűn alá vetett állapotunkban, feltűrte ingujját, és munkához látott.

Jézus nem tartott az izzadtságtól. Hullott belőle a könny, a vér és a verejték. Önmagát öntötte ki, amikor értünk küzdött.

Folytatás: Éva, az “élet”

Kezdetben… Ószövetség sorozat

Figyelmeztetés: a videón Jézus kereszthaláláról durva képek is láthatók!