Szövetség

036-Steven-Barnhoorn-Offer-AbrahamTEREMTÉS KÖNYVE · Kezdetben · 36. rész

Az ÚR (akinek jelenlétét füstölgő kemence és tüzes fáklya jelezte) átment a megölt állatok darabjai között, és szövetségi fogadalmat tett. A véres szertartással azt mondta: “Ezt teheted velem, ha nem tartom meg az egyezséget.”

“Naplementekor az történt, hogy mély álomba merült Abrám, és rémítő nagy sötétség borult rá.”
– 1Mózes 15:12

A múltkor az 1Mózes 15-nek csak a feléig jutottunk el: Isten elsöprő erejű ígérete kioltotta Ábrahám félelmét.

“Abrám hitt az ÚRnak, aki ezért igaznak fogadta el őt.”
– 1Mózes 15:6

Megállapítottuk, hogy az a hit, amikor Isten ledönt a lábadról. Ma megnézzük, mivel döntötte le a lábáról az ÚR Ábrahámot.

Maradt még kérdése: “Miből tudom meg?” (1Mózes 15:8)

Honnan tudhatja bárki, hogy számítani lehet Isten ígéreteire? Honnan tudhatja a bűnös ember, hogy Isten tényleg igaznak fogadja el őt?

Az ÚR válaszul szövetséget kötött vele.

Mi az a szövetség?

A szövetség olyan kötelező érvényű ígéret, amelynek indítéka feltétel nélküli szeretet. A házasság is szövetséges kapcsolat. A jegyesek nem azt mondják egymásnak, hogy ennek és ennek a fejében vállalom, hogy minden kedden és csütörtökön 17-22 óráig szeretettel bánok veled. Ez szerződés volna: valamit valamiért. A szövetség viszont nem adok-kapok érdekekre, hanem feltétel nélküli szeretetre épül.

A szövetség azt mondja, amit a házassági fogadalom:

“Hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrök, vele szenvedek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan állapotában, holtomig vagy holtáig, hűtlenül el nem hagyom, hanem teljes életemben hűséges gondviselője / segítőtársa leszek.”

Az ÚR nem szerződést köt, hanem szövetségre lép velünk. Az alap-szövetség ez:

“Istenetek leszek, ti pedig az én népem lesztek!”
– 3Mózes 26:12

Ez a “megigazulás” – ezt jelenti, hogy Isten igaznak fogad el. Nemcsak úgy, hogy mint Bíró, felment vád alól. Azt is jelenti, hogy “elvesz” – feltétel nélküli szeretetre épülő házassági kapcsolatba fogad.

De körülményes és ijesztő szertartás kíséri az esküvőt. A szövetségkötéshez nem virágokkal díszített padsorok, hanem feldarabolt állati tetemek között kell végigvonulni (ld. 1Mózes 15:9-21).

Ábrahámnak az volt a feladata, hogy áldozati állatokat hozzon, vágja őket félbe, és a fél tetemeket helyezze el egymással szemben. Azután az ÚR (akinek jelenlétét füstölgő kemence és tüzes fáklya jelezte) átment a megtört testek darabjai között, és szövetségi fogadalmat tett.

A véres szertartással ÚR lényegében ezt mondja: “Ezt teheted velem, ha nem tartom meg az egyezséget.”

A Jeremiás 34:18-ban találunk példát hasonlóra. Azzal, hogy a fogadalmat tevő felek a húsdarabok között átvonulnak, azt mondják: “Ha nem tartom meg az egyezséget, úgy tehetsz velem, mint ezzel a borjúval.” Ha hazudok, feldarabolhatsz. Komolyan is gondolták. Feldarabolhatsz, ha nem tartom be, amit megígértem. Ilyen súlyos ígéret a szövetség fogadalma.

Az ÚR azonban nem a szokásos módon köti meg szövetségét Ábrahámmal. Rendhagyó, furcsa dolgot tesz. Nem szólítja fel Ábrahámot, mint másik felet, hogy vonuljon végig a megtört testek között.

Ábrahám ki van ütve.

“mély álomba merült Abrám, és rémítő nagy sötétség borult rá.”
– 1Mózes 15:12

Isten a szó szoros értelmében ledönti a lábáról; semmivel nem járul hozzá a szövetséghez. Az ÚR egyedül vonul végig a darabok között!

És ez a dolog lényege. Nem mi lépünk szövetségre az ÚRral; Ő lép szövetségre velünk. Egyoldalúan. Ábrahámot nem kötelezi arra, hogy ünnepélyesen és véres következményeket magára vállalva megígérje: meg fogja tartani a szövetség ráeső részét. Az ÚR tesz fogadalmat, hogy megtartja a szövetséget mindkét részről.

Ezzel megígéri:

Megölhetsz, ha nem tartom meg a szövetséget. És megölhetsz, ha te nem tartod meg a szövetséget. Én vállalok felelősséget minden mulasztásomért, és a te minden mulasztásodért is.

Ez a feltétel nélküli, meg nem érdemelt, példátlan, ragaszkodó, véresen komoly szövetséges szeretet!

Az ÚR azt mondja:

Ha mulasztok, meghalok. És ha te mulasztasz, akkor is meghalok. Véres áldozaton, szenvedésen, fájdalmon és könnyeken át vezet az út, de én akkor is Istenetek leszek, ti pedig az én népem lesztek. Inkább meghalok, mint hogy elveszítselek. Meghalok, hogy megtarthassalak. Nem mehet tönkre a házasságunk. A véremmel írom a szövetséget – megtartom a részemet, és megtartom a ti részeteket is, bármi áron.

És – ahogy az várható is volt – nem tartottuk be a szövetség ránk eső részét. Soha nem is volt úgy, hogy betartjuk. Krisztus pedig mindent odaadott értünk.

Elérkezett egy másik nap is, amelyre “rémítő nagy sötétség borult”. Egy pénteki napon az URat megölték, és a vérét kiontották. A szövetség vére az ő ereiből folyt.

Mi egyetlen cseppet sem teszünk hozzá. Ő pedig egyetlen cseppet sem sajnál tőlünk.

Mi szegjük meg a szövetséget – és az ő teste töretik meg.

Mi érdemlünk vérontást – és Ő ontja a vérét.

“Miből tudom meg?” (1Mózes 15:8) – kérdezte Ábrahám. Honnan tudhatja bárki, hogy számítani lehet Isten ígéretére?

Honnan tudhatom, hogy egy bűnös embert, amilyen én vagyok, Isten tényleg igaznak fogad el? Honnan tudhatom, hogy Isten szövetséges szeretete rám is vonatkozik?

Nézd meg a szövetségkötés helyét. Nézz a keresztre, és fogd fel: Jézus inkább meghal érted, mint hogy nélküled éljen!

Folytatás: Körülmetélés

Kezdetben… Ószövetség sorozat

_____________
kép:
Steven Barnhoorn: The Sacrifice of Abram (Ábrahám áldozata) (link)