Isten nem elég jó – kell egy túlélő terv

meghitt szeretetkapcsolatra vagyunk teremtveA SZEMLÉLETVÁLTÁS A LELKIGONDOZÁSBAN c. sorozat 1. része
Szeretetet és elfogadást követelek, mert így vagyok megalkotva. Miért vagyok? Teremtés: Azért vagyok, hogy szeressem Krisztust és megbízzak Benne. Azért vagyok, hogy megismerjem a szeretetét…

Szeretetet és elfogadást követelek, mert így vagyok megalkotva

Miért vagyok?

Teremtés:

  • Azért vagyok, hogy szeressem Krisztust és megbízzak Benne.
  • Azért vagyok, hogy megismerjem a szeretetét és otthonra találjak benne.
  • Azért vagyok, hogy Vele együtt éljek a helyreállított világban.

Mély vágy, gyötrő szomjúság él bennem a bensőséges kapcsolat után. Vágyamat semmi más nem teljesíti, szomjúságomat semmi más nem oltja, egyedül csak Krisztus végtelen szeretete.

DE épp ez az, amit elutasítok (ld. Az ember bűnössége)

Bűnbeesés:

  • Elszántan utasítom el Krisztust – ez a BŰN.
  • Minden erőmmel igyekszem boldogulni Nélküle – ebből fakadnak a BŰNÖK.
NEM BÍZOM ISTENBEN
(kiinduló helyzet)
“Isten nem elég jó.” Félelem, csalódott düh, bálványimádás

Minden ember egyéni válasza elesett helyzetére: saját túlélő tervet dolgozunk ki, hogy leghőbb vágyaink és kívánságaink Istentől függetlenül is teljesüljenek.

E túlélő tervet nem feltétlenül tartjuk tudatosan a szemünk előtt. Az ember boldogulási stratégiája választott és nem választott elemeket egyaránt tartalmaz, elsősorban mégis olyan döntésekből áll, amelyeket menet közben tudatosan hozunk. Időt, fáradtságot (és többnyire külső segítséget, fájdalmas önvizsgálatot, és őszinte imádságot is) igényel, hogy leleplezzük e döntéseket, és elménk – gyakran nem tudatos – rejtett boldogulási stratégiáit; de arra nem hivatkozhatunk, hogy tehetetlen rabjai vagyunk a bűnnek.

Megszabadultunk ugyanis a bűn rabságából (ld. Róma 5 és Róma 6).

Nem egyéb, külső, tőlünk független körülmények, hanem saját bűneink tartanak még mindig függőségben minket. Ezért mindig lesz bennünk olyan döntés, amellyel foglalkozni kell, és amellyel először kell foglalkozni. Komolyan kell törekednünk a – többnyire rejtett – bűnbe vezető döntéseink leleplezésére.

Születésünktől kezdve rettegve üvöltünk:

– Mi lesz, ha nem elégülnek ki az igényeim?!
– Mi lesz, ha nem kapom meg a szeretetet, amire szükségem van?!?!

Életünk nagy dilemmája, hogy senkiben nem bízunk, de mégis minden kapcsolatunkban biztonságot, szeretetet és elfogadást követelünk az emberektől. Miért? Mert biztonságos, szeretetteljes, és feltétel nélkül elfogadó kapcsolatra vagyunk megalkotva.

« vissza: A lélekgyógyítás alapjai Dr. Larry Crabb nyomán
_____
Kép: Katie m. Berggren @ kmberggren.com