Mit akar Isten? Miért teremtett embert?

bevontAz ISTEN és TE c. sorozat 5. része
Isten a szeretet, és minket is bevont az életébe!
Ez az élet értelme, és ez a világ létének oka!

Mit akar Isten?

Korábban már írtam arról, hogy Ki Isten. Amikor Isten üdvözítő tervéről, a jó hírről, az evangéliumról van szó, gyakran azt hisszük, hogy Isten kiléte olyan evidens. Pedig amilyen lényeges, olyan gyakran félreértelmezett kérdés. Az egész keresztény teológiában valószínűleg Isten személyéhez kapcsolódik a legtöbb téves elképzelés, hamis tanítás, félrevezető magyarázat. Elég ijesztő a sűrű homály, ha felfogjuk, hogy életünk legfontosabb kérdéséről van szó. Mégis azt hisszük, hogy amikor Istent emlegetjük, mindannyian ugyanarra gondolunk, és más kérdésekkel kezdünk foglalkozni. Pedig a legtöbb ember istenképe fényévekre van az élő Istentől, aki a Bibliában jelenti ki magát.

Mi volt kezdetben?

Az igazság Istennel kapcsolatban – a legmélyebb, legfontosabb igazság – az, hogy az élő Isten Atya, Fiú és Szentlélek. Isten három Személy, akik egyek szeretetben.

Ez még sok hívő számára is kicsit furcsa. A legtöbb nem teljesen materialista ember pedig, ha azon kezd tűnődni, ki lehetett az értelmes tervező a kezdet kezdetén, egy magányos istenséget képzel el – egy egyszemélyű mindenható lényt.

Az ilyen istenség nagy hatalommal, és kis személyiséggel rendelkezik. Távoli figura, aki öröktől fogva van, de soha nem tapasztalta, mit jelent szeretni, mással is törődni, valakivel megosztani magunkat és az élményeinket. Ady szavaival: “észak-fok, titok, idegenség, lidérces, messze fény.” Egy ilyen egyszemélyű mindenható soha nem élte át, mit jelent adni és kapni: egyedülálló fenség időtlen idők óta.

Az élő Isten azonban mindig társas lény volt. Három Személy: Atya, Fiú és Szentlélek. Isten lételeme, hogy Személyei megosztják magukat egymással. Folyton adnak és kapnak. Körbe-körbe áramlik köztük a szeretet. Az élő Isten a szeretet (1János 4:8).

Csak a Bibliában önmagát kijelentő élő Istenre igaz, hogy Ő a szeretet, mert egyedül Ő Atya, Fiú és Szentlélek, akik a szeretet közösségében egyek. Egyetlen más vallás istene sem szeretet. És sajnos sok keresztény sem érti, miért fontos, hogy Isten szeretet.

Ennek fényében tegyük fel a kérdést:

Miért teremtett Isten?

Egy magányos fenséges méltóság miért akarhatja, hogy mások is legyenek rajta kívül? Egy örökkévalóságon át soha nem volt semmi rajta kívül, tehát ha és amennyiben világot teremt, hogy kell annak a világnak viszonyulnia hozzá? Alá kell rendelnie magát örök feljebbvalóságának! Egy ilyen úr kénytelen uralkodni alattvalóin. Ennek az istenségnek az egész természete, személyisége arról szól, hogy ő az első. Minden más csak második lehet. A világ azért van, hogy szolgálja az egyeduralkodót. Az élet arról szól, hogy mit tud ez az istenség kisajtolni belőlünk. Imádatot, dicsőítést, tiszteletet, engedelmességet, áldozatokat, bármit. Az egyszemélyű mindenható istenség nem ad, hanem elvesz. Követel. Szerencsére ilyen isten a valóságban nem létezik, csak a vallásokban, az emberi fejekben. De még így is súlyos árnyékot vet, nemcsak az őt félők, hanem az egész társadalom életére és kapcsolataira.

Ezzel szemben milyen az élő Isten? Az Atya, Fiú és Szentlélek számára nem jelent veszélyt, hogy Személyükön kívül más is létezik. Egész örök életüket azzal töltötték, hogy a másikat erősítették és a másik társaságát élvezték. A társas Isten azt mondja az örökkévalóságban: “Ez a dolog túl jó ahhoz, hogy megtartsuk magunknak.” Ezért ez az Isten kiterjeszti magát, és világot teremt. De nem az önzés vezérli. Az Atya mindent Krisztus által és Krisztusért teremt. A Szentlélek erejével, és a Fiún keresztül alkotja meg a teremtett világot az Atya.

De miért? Hogy legyen ki fölött uralkodnia? Dehogy! Azért, mert velünk is meg akarja osztani a szeretetét.

önmagát megosztó Isten

Meg van írva: “minden a te akaratodból lett és teremtetett”. Elsőre ez önző dolognak hangzik, amíg rá nem ébredünk, hogy Isten akarata az, hogy mindenét nekünk adja. Nem kapni akar tőlünk valamit, nem várja tőlünk, hogy megvalósítsuk a vágyait, nem tőlünk függ a boldogsága. Annak örül, hogy adhat.
– Christopher Bernard

Isten azért teremtett, hogy megossza magát velünk.

Azt akarja, hogy mi is élvezzük az Ő és egymás társaságát; hogy minket is a szeretet közössége egyesítsen Ővele és egymással.

Mit akar Isten?

Az egyszemélyű mindenható lény tőlünk akarna kapni valamit. A mi Istenünk viszont adni akar. Önmagát akarja megosztani velünk; minket is be akar vonni abba az életbe, ami akkora gyönyörűséget okoz neki: azért teremtett, hogy mi is részesüljünk az Ő életében.

Jézus mondta:

“Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, azok is ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák az én dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mert szerettél engem már a világ kezdete előtt.”
– János 17:24

Jézus azt akarja, hogy mi is ott legyünk Vele, ahol Ő van: az Atya meg nem szűnő szeretetében.

Mekkora igazság! Mekkora örömhír!

Isten a szeretet, és minket is bevont az életébe!
Ez az élet értelme, és ez a világ létének oka!

Ha ez így van, akkor miért van, és egyáltalán mi a bűn?

_____________________
Felhasznált forrás:

Glen Scrivener: 3-2-1 Talks (audio)