Fenyítő bot

“Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti a bárányokat,
ölébe veszi őket, az anyajuhokat szelíden terelgeti.”

– Ézsaiás 40:11

Valóban testi fenyítésre bíztat a Biblia?

A testi fenyítés “biblikus” voltát az ószövetségi Példabeszédek könyvében található 4 darab, fenyítő botot emlegető igeversre alapozzák a gyakorlat támogatói:

“Aki kíméli botját, gyűlöli a fiát, de aki szereti, idejében megfenyíti.”
– Példabeszédek 13:24

“A gyermek szívéhez hozzátartozik az ostobaság, de a fenyítő bot kiűzi belőle.”
– Példabeszédek 22:15

“Ne sajnáld megfenyíteni a gyermeket, nem hal bele, ha megvered bottal. Te csak bottal vered meg, de lelkét a holtak hazájától mented meg.”
– Példabeszédek 23:13-14

“A bot és a fenyítés bölccsé tesz, a kényeztetett gyermek pedig szégyent hoz anyjára. Sok ott a bűn, ahol sok a bűnös, de az igazak meglátják azok bukását. Fegyelmezd fiadat, akkor nyugodt lehetsz felőle, sőt örömöt találsz benne.”
– Példabeszédek 29:15-17

Első olvasatra valóban úgy lehet érteni ezeket a mondatokat, mintha gyerekek verésére ösztönöznének. Ám, ha bibliatanulmányozó segédeszközök segítségével mélyebben beleásunk a szavak eredeti jelentésébe, valamint tájékozódunk a korabeli zsidó szokásokról, a szöveg teljesen más értelmet nyer. Folytatás »

Fenyítő bot” bejegyzéshez ozzászólás

  1. A gyereknevelés témájában sok jó gondolatról írtál, de itt szerintem eltávolodtál a Bibliától az alábbiak miatt. 1. A “gyermek” szó héber megfelelője (na’ar), amely kb. 240-szer szerepel az Ószövetségben, vonatkozhat csecsemőkre (pl. Sámsonra [Bír 13,5], ill. Dávid pár napos gyermekére [2Sám 12,16]) és kisgyermekekre (pl. a “szűz” jót és rosszat még nem ismerő fiára [Ézs 7,16] és Ézsaiás próféta beszélni még nem tudó fiára [Ézs 8,4]), kisebb-nagyobb fiú- és lánygyermekekre és szolgákra is (ld. Strong-szótár).
    2. A “bot” szó héber megfelelője (“sebet”) a Példabeszédek szerint “az engedetlen hátára” (10,13) és “az ostobák hátának” (26,3) való. A Példabeszédek könyve meglehetősen sokféle témáról ejt szót, melyek között kétségkívül szerepel a (gyermek)nevelés, a fegyelmezés is (22,6). Többnyire persze a (kis)gyerekeknél idősebbeknek (-ről) szól, és szerintem nem lehet belőle kiolvasni konkrét útmutatást a fenyítés megfelelő eszközére és korhatárára vonatkozóan (mint ahogy más igeversekből sem), de általános elvként távolról sem cáfolja, sőt megerősíti a testi fenyítés helyénvaló voltát – sok más igével összhangban.
    3. Az 5Mózes 25,1-3-ban pl. Isten rendelkezik a botbüntetés alkalmazásáról, másutt pedig maga alkalmazza a fenyítést (mint tudjuk, sokszor nagyon is húsba vágóan). Az Ószövetségben gyakran testi halállal büntette a súlyos engedetlenséget. A példát is statuáló szigorú büntetést általában népére bízta törvényében, de nemegyszer maga hajtotta végre (pl. az egyiptomi tíz csapás, Uzzá [2Sám 6,1-13], Dávid és Betsabé első gyermeke [2Sám 12,7-18], valamint jó néhányszor Izráel esetében [pl. 4Móz 11,32-34; 14,36-38; 17,10-14; 25,6-9]). Utóbbira az Újszövetségben is látunk példát (Anániás és Szafira halála, ApCsel 5,1-11). Jézus kötélből csinált korbáccsal űzte ki a templomból a kereskedőket (Jn 2,15). Isten a Zsid 12,5-11-ben fenyítésének célját is megnevezi, a szülői fegyelmezéshez hasonlítva azt (vö. Zsolt 89,31-34): “‘Fiam, ne vesd meg az Úr fenyítését, és ne csüggedj el, ha megfedd téged, mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad.’ Szenvedjétek el a fenyítést, hiszen úgy bánik veletek az Isten, mint fiaival. Hát milyen fiú az, akit nem fenyít az apja? Ha pedig fenyítés nélkül maradtok, amelyben mindenki részesül, fattyak vagytok, nem pedig fiak. Azután: testi apáink fenyítettek minket, és tiszteletben tartottuk őket, nem kell-e sokkal inkább engedelmeskednünk a lelkek Atyjának, hogy éljünk? Mert ők rövid ideig, a saját elgondolásuk szerint fenyítettek, ő pedig javunkra teszi ezt, hogy szentségében részesüljünk. Pillanatnyilag ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza azoknak, akik megedződtek általa.”

    • Kedves Robi! Köszönöm, hogy ilyen hosszan és alaposan kifejtetted a véleményedet… és engedd meg, hogy ne értsek Veled egyet. Érveidre a rövid válasz maga az evangélium: Isten Fia, Jézus Krisztus a kereszten elszenvedte a bűneink büntetését helyettünk. A Róma 8 ezt szép részletesen kifejti. Te jól tudsz angolul: testi fenyítés témában figyelmedbe ajánlom Samuel Martin könyvét: Thy Rod and Thy Staff They Comfort Meitt ingyen letölthető a pdf változat!

  2. Nagyon jó, hogy megírtad ezt a bejegyzést! A Kéknevelés oldal is nagyon sokat jelent számomra. Annak idején, mikor odataláltam, nagyon felszabadító volt számomra, mert sose tudtam azonosulni a gyerekek elfenekelésének gyakorlatával, habár a magyar keresztény irodalom nagy része fennen hirdeti. 😦 Abban az időben olvastam ezt az 5 oldalas bejegyzést is: http://aolff.org/spare-the-rod Nagyon érdekes, mert végig megy a Péld 23,13-14 minden egyes héber szaván. Lényegében arra jut, mint te, néhol kevésbé részletesen ír, mint Te, néhol meg bővebben (pl. megnézi a “muwcar”, “muwth”, “natsal”, “nephesh” jelentését is). Gondoltam, hátha érdekel a cikk.
    Én pedig ezt nagyon köszönöm!!!

    • Réka, köszönöm a bíztató szavakat és a linket! Én is kedvelem az Arms of Love oldalt (Crystal Lutton a szerzője); minden angolul tudónak ajánlom.

Hozzászólások lezárva.