A feltámadott Jézus – aki elsőnek született újjá

feltámadtÁtment helyettünk a halálon és az ítéleten. És felbukkan a túloldalon dicsőséges, feltámadott, új életben. Az örök élet, amibe minket hív, a feltámadott Krisztus új élete. 

Az újszövetségi szállóigék között már szerepel egy hasonló téma: “Újonnan kell születnetek.” Íme a legfontosabb szakasz:

Karácsonykor Jézus megszületett a test szerinti életre. Nagypénteken halálra adta a test szerinti életet. Húsvét vasárnap a Lélek szerinti életre támadt fel. Húsvét hajnalban tehát Jézus újjászületett. Ő az, aki először átment a testtől született életből a Lélektől született életbe. Ő az újjászületés úttörője. Először a szűz méhéből született meg test szerint, másodszor a szűz sírból született meg Lélek szerint.


Jézus újjászületésének gondolata első hallásra káromlásnak tűnhet: mintha Jézusnak bűnbocsánatra lett volna szüksége, meg kellett volna térnie, kereszténnyé kellett volna válnia. De egyáltalán nem erről van szó.

Nem vonom kétségbe Krisztus makulátlan tökéletességét. Nem volt bűnös – de a kereszten bűnné lett.

“Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne.”
– 2Korinthus 5:21

Húsvét vasárnap azonban Jézus valahogy mégis újszerű volt.

“A Szentlélek szerint pedig [Jézus] a halottak közül való feltámadásával Isten hatalmas Fiának bizonyult.”
– Róma 1:4

Jézus már azelőtt is Isten Fia volt, de a feltámadással emberként is annak bizonyult, mégpedig hatalmasan.

Ő “az elsőszülött a halottak közül” – írja Pál a Kolossé 1:18-ban. Pedig Jézus már azelőtt is elsőszülött volt (ld. Kolossé 1:15), de egészen húsvét reggelig nem volt “elsőszülött a halottak közül“. Ez bizony új születés volt Jézus számára.

Az 1Timóteus 3:16 szerint Jézus “igaznak bizonyult Lélekben” – majdnem biztos, hogy Pál itt is Krisztus feltámadására utal. Pedig Jézus mindig is igaz volt – sőt, Ő “az igaz Jézus Krisztus” (1János 2:1). Mégis akkor bizonyult igaznak, amikor feltámadt a halálból.

Az 1Péter 3:18 pedig azt írja, hogy Jézus “halálra adatott test szerint, de megeleveníttetett Lélek szerint.” Itt is ugyanaz a helyzet, mint a többi dologgal. Jézus az Élet – sőt, Ő az élet szerzője. Feltámadása mégis átlépést jelent a test szerinti életéből a Lélek szerinti életébe. Más szóval: abból az esendő emberi életből, amelyet emberré születésével magára vett, átment abba a dicsőséges emberi életbe, amelyet feltámadásakor kapott.

Az 1Korinthus 15 elmélkedés a feltámadás valóságáról. Először van a természetes “földi test”, utána pedig a”lelki test” (v. 46.). Mi, emberek, azért válthatunk át a földi test szerinti “romlandó” életből a Lélek szerinti “romolhatatlanba”, mert Jézus az első zsenge (v. 20-23). Először Ő ment át a test szerinti életből a Lélek szerinti életbe – ezért Jézus az, aki először született újjá.

Jézus az, aki átmegy helyettünk és a nevünkben a halálon és az ítéleten (azon a halálon és azon az ítéleten, amit nem Ő érdemelt meg). És felbukkan a túloldalon dicsőséges, feltámadott, új életben. Az örök élet, amibe minket hív, a feltámadott Krisztus új élete.

Azért van olyan sok félreértés e téren, mert a megváltással kapcsolatban is homályos sok minden. Sajnos gyakran olyan képet kapunk a megváltásról, amiből szinte teljesen hiányzik Krisztus. Sokan úgy képzelik a megtérést, hogy Isten lecsap a Lélek erejével, mint a villám, és magához vonz minket. Jézus pedig nem igazán szerepel a képben. Mivel Jézus nem bűnös ember volt, akinek megváltásra lett volna szüksége, nem látjuk, mi a szerepe. A megváltás Szentlélek-központú felfogása gyakran kihagyja Jézust az újjászületésből.

Pedig a megváltás gyújtópontja Jézus. Ő az, aki véghezviszi. Jézus váltott meg minket a kereszthalálával. A Lélek pedig Őbelé pecsétel el bennünket. A megváltás tehát Krisztusban történik. Örök életünk az Ő örök élete. Igazságunk az Ő igazsága. Újjászületésünk pedig az Ő újjászületése.

Egy másik értelmezési nehézség, hogy az újjászületést szűkebb körre szorítjuk, mint a Biblia. “Új eget és új földet teremtek” – mondja Isten az Ézsaiás 65:17-ben. Jézus pedig “megújult világról” beszélt (Máté 19:28). Nemcsak a bűnös embernek van szüksége újjászületésre. Az egész régi világrendnek újjá kell születnie. És ezt is csak Jézus tudja elhozni nekünk.

De hogyan?

Jézus belép a világba, és emberré lesz: magára veszi az esendő emberi testet. Felelősséget vállal ezért a régi világért azzal, hogy a Fej helyére áll. A régi világot és a régi embert magával viszi a halálába. De Isten feltámasztja Őt a Lélek által az új életre. Jézus, az “elsőszülött a halottak közül”, megosztja velünk elsőszülöttségét. Jézus, az “első zsenge” átolt bennünket saját gyümölcsöző, új életébe. A feltámadott Jézus új születést ad nekünk is, a Benne lévő élő reménységre.

“Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmából újjá szült minket Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által élő reménységre.”
– 1Péter 1:3

Ebben az értelemben született újjá Jézus. Megölték, de nem maradt a halál fogságában. Feltámadt!

feltámadt

Boldog feltámadás-ünnepet kívánok Neked is!