Az iskola légköre

A nevelés légkör:

  1. A környezet légköre
  2. A család légköre
  3. Az iskola légköre

“Ha élet zengi be az iskolát,
Az élet is derűs iskola lesz.”
– Ady Endre

Charlotte Mason pedagógiájának ötödik alapelve:

5. A NEVELÉS LÉGKÖR, GYAKORLAT ÉS ÉLET.

“A neurológia, az agykutatás és a fejlődéspszichológia tanulás- és kötődésvizsgálatai világosan mutatják, hogy a gyerekek semmiképpen sem szorulnak rá arra, hogy naponta sok-sok órát azonos életkor szerint felosztott csoportokban töltsenek. Ez történelmileg csak egy egészen rövid ideje kialakult dolog. Ellenkezőleg: az emberi kötődési ösztön arra a magatartásra állítódott be, ami a kezdetektől egészen néhány évtizeddel ezelőttig érvényben volt. A családban, a nagycsaládban, a rokonságban, a közvetlen falusi környezetben, s az ehhez hasonló életkorilag vegyes, stabil, szorosan kapcsolódó csoportokban teljesen természetes módon azoktól az emberektől tanulnak a gyerekek, akikhez személyes kötelék fűzi őket. Sőt, a gyerekekben egy ösztönös ellenállás van azzal szemben, hogy olyanoktól tanuljanak, akikhez nem kötődnek.”
– Dagmar Neubronner [1]

A mi kultúránkban a legtöbb gyerek nem családi körben nevelkedik, hanem napja java részét óvodában vagy iskolában tölti, ezért fontos az iskola légkörével is foglalkozni.

Amikor egy pedagógus ténylegesen megismeri és elfogadja a különféle háttérből érkezett, különböző képességű és modorú gyerekeket, ki tudja alakítani azt a támogató és inspiráló légkört, amelyben egyszerre lehet fenntartani a rendet, és megadni a fejlődéshez szükséges szabadságot. Az iskolai légkör is lehet barátságos, egyszerre fegyelmezett és szorongásmentes. Oázisa lehet azoknak a gyerekeknek, akiknek az iskola az egyetlen védett menedéke.

A tudásszomj ösztönöz, nem az osztályzatok

Az iskola akkor lehet a komoly munka és a szomjoltó tanulás színtere, ha a gyerekek nem a verseny kedvéért, vagy a rossz minősítéstől való félelem miatt tanulnak. A jó pedagógus olyan légkört teremt, ahol mindenki örülhet annak, amit már tud, és ahol mindenki több tudásra, nem pedig jobb jegyekre vágyik.

mason-pedagogia-03

A kötelező tananyag témáit is élő könyveken keresztül teszi élménnyé. Átélhető, a fantáziát megmozgató és új gondolatokat ébresztő irodalmi vagy tudományos olvasmányokkal látja el a gyerekeket – akár úgy is, hogy a kötelezően előírt részekkel időben végez, és ő maga olvas fel nekik ezekből az élő könyvekből. A gyerekek élvezik a jó könyveket, amelyek valóságos élményhez juttatják őket; és azt is élvezik, hogy utána beszélhetnek róla. Miközben szóban töviről-hegyire elmondják, saját szavaikkal újrafogalmazzák a hallottakat vagy az olvasottakat (narráció), az élmény elraktározódik bennük, és olyan tudássá válik, amire később is emlékezni fognak. Ez a szóbeli visszaadás egyébként is a tananyag bevésődésének egyik leghatásosabb módszere – ráadásul nemcsak a memóriát, hanem a szóbeli kifejezőkészséget, az összefüggő, fegyelmezett gondolkodás jó szokását, és a figyelemösszpontosítás készségét is fejleszti.

A sok rohangálás segít a tanulásban

A komoly munkára és a szomjoltó tanulásra alkalmas iskolai légkör másik fontos alkotóeleme, hogy a gyereknek ne kelljen túl hosszasan egy helyben ülve valamilyen szervezett tevékenységben részt venniük. Muszáj figyelembe venni a gyerekek életkori sajátosságait is ahhoz, hogy ne az iskola munkadarabjai legyenek, hanem az ő tanulásukat szolgálja az iskola a lehető legkielégítőbben. Minden embernek szüksége van arra, hogy az ülőmunkából szabad játékkal és mozgással kapcsolódjon ki. A gyerekek elemi szükséglete, hogy futkározzanak, ugráljanak, spontán felfedezéseket tegyenek, szabadon játsszanak és tevékenykedjenek… lehetőleg odakint. Ma sok embernek fogalma sincs, hogy mindez milyen jól tud működni. A szabadon eleget rohangáló gyerek kevesebbet stresszel, rövidebb idő alatt többet tud tanulni, tehát még a jó tanulmányi előmenetelhez sincs szüksége arra, hogy a nap nagyrészét az ülőgumóin töltse.

Élő gondolat, élő közösség

Láttál már egy egész osztálynyi odaadóan figyelő, megmozdult képzeletű gyerekarcot, miközben átélhető és inspiráló könyvből hallgatják a felolvasást?

Charlotte Mason pedagógiája

Megízlelted már az alkotó munkába merült gyerekeket körüllengő különlegesen szent hangulatot? Tapasztaltad már, milyen az, amikor egy iskolai osztály tagjai egymás hibáikkal és furcsaságaikkal együtt elfogadják és támogatják, egymással a kölcsönös tisztelet keretei között vitáznak, a gyengébbeknek segítenek, és senkit nem bántanak, mert mindenki fontos személy? Van kedved az osztályodban olyan légkört teremteni, ahol gyanakvás helyett mindenki számára előlegezett a bizalom? Érdekes módon az így vezetett osztályokban a rend is kialakul, ami azt jelenti, hogy a folytonos fegyelmezés helyett felszabadul az idő az egyéniségre és a munkára. És miközben ők maguk gyakorolják, a gyerekek egymáson keresztül megismerhetik a szeretet légkörét. A saját bőrükön. A gyakorlatban. Nemcsak az élő könyvből megismert élő gondolat, hanem az élő közösség is az élményszerű tanulás része. Nem lehet leosztályozni, de mennyire fontos ismeretanyag a való élethez!

art-appreciation-02

Senkit ne zárj skatulyába!

Minden gyerek érzékeny, az is, akin nem látszik. Tudja, hogy kettes tanulónak könyvelték el, vagy hiperaktívnak, vagy problémás gyereknek. Tudja, hogy valakinek a szemében ő csak egy problémás eset, nehéz körülmények áldozata, vagy bármi más, csak nem egy egész ember, aki előtt nyitva áll a jövő. Egy osztály légkörét nem a “gyerekanyag”, hanem a pedagógus szemlélete és hozzáállása teremti meg.

Ha szülő vagy, és szeretnéd megtudni, milyen légkör uralkodik azon a helyen, ahol a gyereked sok időt fog tölteni, menj oda és figyelj. Próbáld fogni a hullámokat, és közben tudj meg minél többet:

  • Kinek tekintik a gyereket? Egész embernek, vagy “gyerekanyagnak” akiből a társadalom számára kell hasznos állampolgárt faragni?
  • Mit akarnak elérni a tanítással? Az oktatási-nevelési célok összhangban vannak az én nevelési céljaimmal?
  • Szeretik a gyerekeket?
  • Melyek a kedvenc könyveik, gondolataik, elfoglaltságaik?
  • Elfogadják, hogy a jó és a rossz nemcsak megítélés és egyéni érdekek kérdése?
  • Azt a gyereket is értékes embernek tartják, akinek a teljesítménye nem felel meg az iskola elvárásainak, vagy aki eltérő kulturális háttere miatt nehezen illeszkedik be? (Ez a légkör és az értékrend szempontjából akkor is fontos, ha a te gyereked kitűnő tanuló!)
  • Mit tesznek, ha a bevett tanítási módszerek nem válnak be egy-egy gyereknél?
  • Nemkívánatosnak tekintik azt a gyereket, aki rosszul teljesít?

mason-pedagogia-14

A nevelés légkör:

  1. A környezet légköre
  2. A család légköre
  3. Az iskola légköre

_________________________________________________________
[1] Dagmar Neubronner: német biokémikus és mikrobiológus. Több kiadónál dolgozott szakfordítóként és lektorként, majd 1997-ben megalapította saját kiadóját, a Genius Verlagot. Két fia 2oo5-től otthontanuló. Idősebbik gyermeke nemrégiben sikeres érettségi vizsgát tett. Ő maga és családja is a média számos területén lett ismert a kötelező iskolábajárás elutasításával és az otthontanulás propagálásával. Cikkeket írt, előadásokat és szemináriumokat tart, könyvet jelentetett meg a témában (többek közt saját írását is: Die Freilerner – Unser Leben ohne SchuleSzabadon tanulók – Életünk iskola nélkül címmel). A nem intézményes tanuláshoz-neveléshez való jog egyik legaktívabb szószólója Németországban. Nem a hazájában él. Az idézet egy 2010-ben készült interjúból való, elolvashatod itt.

Az iskola légkörével kapcsolatban ajánlom olvasgatásra a www.tani-tani.info-t.