A gondolkodó elme táplálása 2

1. rész2. rész

“Minek adnátok pénzt azért, ami nem kenyér, keresményeteket azért, amivel nem lehet jóllakni?
Hallgassatok csak rám, és jó ételt fogtok enni, élvezni fogjátok a kövér falatokat!
Figyeljetek rám, jöjjetek hozzám! Hallgassatok rám, és élni fogtok!”
– Ézsaiás 55:2-3

Charlotte Mason pedagógiájának ötödik alapelve:

5. A NEVELÉS LÉGKÖR, GYAKORLAT ÉS ÉLET.

“A nevelés: élet. Ezt az életet a gondolatok táplálják. A gondolat szellemi eredetű; Isten úgy alkotott meg bennünket, hogy akkor jussunk hozzá, amikor éppen továbbadjuk másoknak. Szóban és írásban, a Szentírás szavaival és a zene nyelvén, de a gyerek belső életét is táplálnunk kell; ugyanúgy élő gondolatokkal, ahogy a testét is élő ennivalóval.”
– Charlotte Mason, 1925

“Az emberi elme kapcsolódás közben megnyilvánuló, testhez kötött folyamat,
amely az energia és az információ áramlását szabályozza.”
– Daniel Siegel, M.D. 2011

“A nagyok semmit sem értenek meg maguktól, a gyerekek pedig belefáradnak, hogy örökös-örökké magyarázgassanak nekik.”
– Antoine de Saint-Exupéry

“Az élet legjavát…” – testnek és léleknek

A bibliai szemléletű nevelés a gyereket egész emberként látja, mert a gyerek személynek születik. Testi és lelki működésünk a gyakorlatban nem választható el egymástól. A rosszul táplált, leromlott test a lelkiállapotot is magával húzza a beteges állapotba. A gyermek gondolkodó elméje számára sem elegendő a kiváló szellemi táplálék; a testi állapotát is jó erőben kell tartani megfelelő ennivalóval és mozgási lehetőséggel ahhoz, hogy a teljes ember egészségesen fejlődjön.

ennivaló

Természetes és tápláló ennivaló:
hús, hal, tojás, zsiradék, zöldség, gyümölcs, magvak

Gondold végig, mivel táplálod a gyerekedet. Amikor a testi táplálékáról gondoskodsz, akkor tudod, milyen fontos, hogy ne üres kalóriával, állományjavítóval és ételfestékkel töltsd tele. Ahhoz, hogy jól fejlődjön, nem cukros levekre, tésztára és édességre, hanem tiszta vízre és tartalmas, változatos ételekre van szüksége, ami fehérjéket, zsírokat, vitaminokat és ásványi sókat is tartalmaz. A gyerekek legjobb tápláléka nem töltőanyagokból (liszt, cukor és keményítő), hanem élő alapanyagokból készül.

Ugyanezt a gyereket szellemileg sem akarod éheztetni. A szülők helyett a kortársakhoz való kötődésen kívül a szellemi alultápláltság a második fő oka annak, hogy egyes gyerekek olyan zavartan viselkednek. Leromlott testi, érzelmi és szellemi állapotban vannak.

Az élet fenntartásához nemcsak testi, hanem morális és intellektuális jó falatokra is szükségünk van. Az elme tápláléka a gondolat; gondoskodnunk kell tehát arról, hogy gyerekeink bőséges és változatos szellemi [1] táplálékhoz: élő gondolathoz jussanak.

Jézus beszélt a “bőséges életről”. Azt is mondta, hogy “nemcsak kenyérrel él az ember”. És tudjuk, hogy nem is gagyi gyerekműsorokkal, vagy agyonszerkesztett munkafüzetekkel, amelyek összefüggéstelen mondatokból álló szövegértési gyakorlatokon keresztül “fejlesztik” az olvasási készséget.

Milyen durva lenne, ha lelkiismeretesen kialakítanád a gyerekeid jó szokásait, odaadóan fegyelmeznéd őket, majd a terített asztalnál egy tányér fahéjillatú fűrészport szolgálnál fel nekik! Pedig a gondolkodó elme táplálása terén nem ritka az ilyen bánásmód.

“Az élet legjavát adjátok a gyerekeknek!” – írta Charlotte Mason, és nemcsak a vitamindús ételekre gondolt. Az élet nemcsak a napi betevőből áll, hanem a napi élményekből is, és azokból a “javakból”, amelyeket az emberiség a művészet, az irodalom, a zene és a tudomány terén alkotott.

Carl Larsson: Virágot öntöző angyal

Carl Larsson: Virágot öntöző angyal

“Leszel még elég idős a tündérmesékhez!” (C. S. Lewis)

Elveszett gyerekkor

Sokféle kutatás megállapította már, hogy a mai gyerekek normálisnak elfogadott élete súlyosan rongálja testi és lelki egészségüket minden korosztályban. Amellett, hogy napjuk java részét intézményes keretek között, hasonló korúak nagy csoportjában töltik, rendszeres médiafogyasztók, a négy fal között ülnek, mindig van mivel passzívan szórakozniuk. A felnőtt világ az életkori sajátosságaikat semmibe veszi, és kisméretű felnőttként kezeli őket: annyit kell naponta a fenekükön ülniük és megfoghatatlan, testetlen, szagtalan adatokkal birkózniuk, amennyi még egy vérbeli könyvelőnek is becsületére válna! Ezen kívül szinte minden nap utoléri őket a szexualitás és az erőszak látványa, a számukra közvetített értékrend pedig szinte teljes egészében nélkülözi a személyes kapcsolatban átélhető hiteles moralitást.

Egyik helyről a másikra lökdössük és cibáljuk, közben egyfolytában foglalkoztatjuk őket; különórákat vesznek, mert az jót tesz nekik, és felnőttekhez igazított időbeosztást erőltetünk rájuk. Az állandó stressz hatalmas pusztítást végez bennük; nyomot hagy a fiatalok egész generációján, akik közül sokan már felnőtt testi és lelki betegségekben szenvednek. Egyre alacsonyabb a szókincsük, és egyre magasabb arányban depressziósok és pánikbetegek. Ma már gyerekeknél is gyakori a mozgásszegény életmód és az üres kalóriák meg a sok műétel fogyasztása miatt kialakult elhízás, cukorbetegség, és a különféle ételekkel szembeni túlérzékenység.

A kicsik lelkében maradandó nyomot hagynak az agresszív és a szexuális képek, amelyek feldolgozására még nem elég érettek; ezek forrásai nemcsak a filmek és a hírek, hanem már a videojátékok is, no és ott van a környezetükben élő felnőttek viselkedése. Pedig egészségesebb és boldogabb felnőttekké válnának, ha ártatlan és tiszta maradhatna a képzeletviláguk.

felelosseg-gyerek-kerti-munka-01

A gyerekek a koruknak megfelelő kalandokból és kihívásokból álló valóságos életre éheznek. Oxigénhiányos életükben úgy fuldokolnak, mint egy partra vetett hal.

A “régimódi” vidéki nevelés valószínűleg sokkal alkalmasabb volt arra, hogy a gyerekek érzelmileg, intellektuálisan, testileg és lelkileg is kellő rezilienciával nőjenek fel.

“A viszonylag magabiztos környezet nagyon fontos a gyerek fejlődése szempontjából. Ez meghatározza a későbbi stressztűrő képességét. Ez az úgy nevezett reziliencia, ami alatt azt a rugalmasságot értik, ami egy feszült állapot után engedi, hogy az eredeti állapotba térjen vissza az ember. Ez az erő egy szoros kapcsolatot feltételez legalább egy személlyel, továbbá jól tagolt időélményeket, jól utánozható mintákat. A kisgyerek utánzással tanul!”
– Vekerdy Tamás [2]

Kit próbál utánozni? Kihez kötődik?

A gyerekek természetes üzemmódja az utánzás. Olyan akar lenni, mint azok, akikhez a szíve kötődik. Ezért tanul meg beszélni is – utánozza azokat, akikhez kötődik. Természetes, beépített vágya, hogy úgy nézzen ki és úgy beszéljen, mint azok, akikhez kötődik.

Ha nem tetszik, ahogy a gyerekeid beszélnek, azon gondolkozz, hogy kit utánoznak a beszédjükkel? Ha nem tetszik, ahogy öltöznek, ne velük zsörtölődj, hanem kérdezd meg magadtól: Kit próbálnak utánozni? Kihez akarnak hasonlítani? A gyerekek törvényszerűen, minden esetben, és kizárólag azokat utánozzák, azokhoz akarnak hasonlítani, akikhez kötődnek. A saját korosztályukkal töltik a napjukat? Ha hozzájuk kötődnek, őket utánozzák! A mai gyerekek egymást nevelik. Az ötévesek ötévesektől tanulnak. A tízévesek a többi tízévestől veszik a mintát, a tizenötévesek a többi tizenötévestől, mert hozzájuk kötődnek. Éretlen gyerekek nevelnek éretlen gyerekeket. A társadalom, az iskola ma erre van berendezkedve.

iskola-csoportnyomas

Ezen csak az a szülő tud változtatni, aki előbb visszahódítja a gyerekei szívét. Akkor fognak rád hallgatni, ha hozzád jobban kötődnek, mint a barátaikhoz. Akkor akarják a te szókincsedet használni a barátaiké helyett, ha hozzád kötődnek jobban. Akkor leszel te a minta, ha hozzád kötődnek jobban.

Egyetértek veled: nem vagy elég ehhez. Együtt, ketten sem vagytok elegek a férjeddel, feleségeddel. Az első és legfontosabb tennivaló mégis az, hogy a gyerekeitek szívét visszahódítsátok az osztálytársaktól, a bandától és a tévétől, mert ha nem is vagytok elegek, csak akkor tudtok rájuk hatni, ha a szívük hozzátok kötődik ezernyi szállal. A második tennivaló pedig az, hogy kezdjétek el rendesen etetni a gondolkodó elméjüket. A kiváló emberek élő gondolatait közvetítő szellemi táplálékkal tudjátok elérni, hogy rajtatok kívül még olyanokhoz kötődjön a szívük, akiknek az utánzása gazdagabbá teszi az életüket, kiválóbbá formálja a jellemüket. Ezért olyan emberekkel, gondolatokkal és hősökkel kell összeismertetned őket, akik méltók az utánzásra; akiknek a helyébe képzelhetik magukat, és akiken biztonságosan gyakorolhatják, hogy milyenek legyenek majd, amire felnőnek.

Ha az osztálytársaikhoz és a kultúrszemét szereplőihez kötődnek, lehetsz akármilyen bicebóca felnőtt, nemcsak az erényeid, hanem a rossz szokásaid is nagyjából hidegen fogják hagyni őket. De ha visszaszerzed a szívüket, tiéd a felelősség, hogy milyen mintát vesznek át tőled a gyerekeid.

gagyi-kulturalis-szemet

Milyen jó volna, ha nem a képernyő-függőségünket utánozva nőnének fel! Jó volna, ha nem azoknak a felnőtteknek a passzivitását tanulnák meg és játszanák el, akik nem veszik észre, mire van szükségük, nem figyelnek rájuk, mert a tévé, a facebook és a többi szociális média, a videojátékok és az okostelefon több figyelmet érdemel. Jó volna, ha nem azt utánoznák, hogy a szüleik egyik órát a másik után töltik személytelen gépek előtt, miközben hanyagolják a kapcsolataikat, és elmulasztanak igazi időt tölteni velük.

Az élet legjava testnek és léleknek

Milyen az, amikor valaki igazán él? Ahogy a lakásban, ugyanúgy a lélek és a szív különböző szobáiban is jó életszerű (nem kínkeserves) rendet és tisztaságot tartani, mert akkor fogjuk észrevenni magunk körül a szépséget, akkor működik jól az agyunk, a kreativitásunk, és akkor tudjuk élvezni az életünket.

Carl Larsson: Virágos ablakpárkány

Carl Larsson: Virágos ablakpárkány

Egy gyerek szívének is ugyanilyen belső tisztaságra és rendre van szüksége. Alapvető testi és lelki szükségleteinek pedig ki kell elégülnie ahhoz, hogy jól legyen és “bőségben éljen”:

Jézus mondta:

“A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson: én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.”
– János 10:10

A gyerek agyműködése ellustul, ha nem élheti át azokat a nekik való, gyerekes örömöket, amelyeket a régebbi korok gyerekei átélhettek. Sok szabadidőre van szüksége egyedül is, hogy legyen alkalma használni a képzeletét, fel tudja dolgozni magában, amit tanul, és kitalálja mit is gondol a világról. Arra is szüksége van, hogy valaki jó könyveket olvasson neki, és az elméjét, a szellemi gyomrát valódi értékekkel és inspiráló történetekkel tölthesse meg.

Amikor fűrészporszerű tananyagot tanulnak, a maradék idejükben pedig a média szórakoztatja őket, agyuk a szó szoros értelmében visszamarad a fejlődésben: kórosan lelassul, mert túl van stimulálva. Mivel fejlődésben lévő látásuk és idegpályáik kapacitása nem tud megbirkózni a hatalmas mennyiségben rájuk zúduló vizuális ingerrel, agyuk egyes részei önvédelemből lekapcsolnak. Egyik oldalon tehát befogadhatatlan mennyiségű inger terheli meg őket (mint amikor valaki egész nap “műkajával” tömi magát), a másik oldalon viszont éheznek, mert nem jutnak hozzá ahhoz a változatos és vitamindús szellemi eledelhez, aminek a fogyasztására a testük és az agyuk eredetileg tervezve volt. A tiszta és igazi zöldség, hús, hal, tojás, gyümölcs, dió és mandula szellemi megfelelői például:

  • az utánozható emberekkel való szívkapcsolat,
  • a felfedezésre váró természeti környezet,
  • a valódi élmények,
  • szabadidő a szabad játékra,
  • megmunkálható alapanyagok,
  • a képzeletet szárnyalásra ihlető élő gondolatok (bibliai történetek, élő könyvek, művészi alkotások közvetítésével),
  • nekik való, leküzdendő akadályok és kihívások.

Ezek hiányában gyerekeink érzelmi, spirituális és mentális egészsége ijesztő mértékben hanyatlik. Sajnos a legtöbb gyereknek nincs meg a szabadsága arra, hogy az élethez szükséges döntéseket a kreatív játék közben és “oxigéndús” családi légkörben gyakorolja. Fogalma sincs, hogy mit kezdjen magával, ha rövid időre szünetel az állandó szórakoztatás… például ha olyan helyen kell néhány órát eltöltenie, ahol nincsenek elektronikus kütyük, nem fogható sem a tévé, sem az internet, és senki nem ül le vele játszani. Az igazi gyerekkor felsorolt kellékeinek hiánya megakadályozza a gyerekek testi, érzelmi és intellektuális fejlődését.

szabadban töltött idő

Minden gyereknek szüksége van a szabadban töltött időre. Ehhez az is kell, hogy legyen ideje unatkozni, és ki kelljen találnia, hogy mit csináljon, hogy foglalja el magát találékonyan. A természet felfedezésében és a jó könyvek olvasásában elmerülő gyerek fantáziája gazdag lesz, de tiszta és egészséges. Az ártatlan és tiszta gondolatvilág egészséges – így lehetnek majd egészséges lelkű felnőttek.

reading-Alfredo-Rodriguez-1954

Alfredo Rodriguez festménye (1954)

Minden gyereknek könyvek közelében kellene lennie. Olvass nekik sok-sok gondolatgazdag, átélhető, képzeletet szárnyra ihlető történetet! Arra is hagyj időt, hogy ezeket időnként eljátsszátok! Most, hogy odakint nem túl kellemes az idő, remek családi mulatság esténként korábban kezdeni az olvasást, hogy még belebújhassunk a szereplők bőrébe és előadhassuk magunknak az olvasott történetet!

A gyerekeknek tényleg szükségük van társaságra, de nem a saját korosztályuk nagy csoportja nekik a legjobb társaság! Gondoskodj róla, hogy olyanok vegyék körül őket (néhány hús-vér felnőtt és gyerek, mesehősök, írók, költők, felfedezők és művészek), akikről mintát vehetnek, akiknek a szerepébe néha beleélhetik magukat. Sok időt kell tölteniük az ilyen emberek jó társaságában, hogy a viselkedésükhöz és a kapcsolataikhoz legyen honnan mintát venniük. A gyerek mindenképpen utánoz – természetének része, hogy utánzással tanul. És amikor a legfogékonyabb korban van, még nem tud válogatni. Azt utánozza, akihez kötődik. Ahhoz tud kötődni, akivel sokat van – akár hús-vér ember, akár egy-egy jól ismert történet szereplője. Arról vesz mintát, akinek a társaságában az idejét tölti: a mai gyerekek többsége az osztálytársaktról, vagy filmek és videojátékok szereplőiről. A lelkületük és az értékrendjük NEM annak hatására alakul ki, amit a hittan órán, vagy egy fejmosás keretében prédikál valaki, akikhez a szívük nem kötődik ezernyi szállal.

fülemüle

Egyik fülemen be, a másikon ki!

Amit csak a fejébe sikerül bejuttatni de nem ragadja meg a szívét, az nem változtat a lelkületén, és nem épül be a személyiségébe!

Minden gyerek feje a két füle közé van beszorulva. Ami az egyik fülén keresztül bejut, az ki is száll a másikon, hacsak érzelmi élmények nem kötődnek hozzá. Az ragad meg a gyerek elméjében, ami érzelmileg is megragadja! Az élményszerű tanulás e törvényszerűsége az értékrend átadására is vonatkozik. Nem az elméleti tanításból, hanem a környezetében szerzett élményekből szívja magába azt a viselkedésmintát és értékrendet, ami a személyiségébe beépül és a jelleme szerves részévé válik.

A gyerekek azt a légkört hordozzák és adják tovább, amivel a környezetük tele van. A kiválóság, a kreativitás és a másokkal való törődés olyan életnek az eredménye, amelyben tiszta gondolatok, és rendezett szokások vannak. Az az ember cselekszik erkölcsi normák alapján, aki személyesen, a saját élményeiből, nemcsak a fej (az elvek), hanem a szív mélységeiben is megismerhette azt a valóságot, amelyre az erkölcsi normák épülnek. Az üres beszéd, a fahéjillatú fűrészpor-tanítás senkiben sem fakaszt új életet.

Az erkölcsi normák és a valóság kapcsolata

Hol van az a valóság, amire az erkölcsi normák épülnek? Az üres szó kapcsolat nélkül semmi. A szép elv kapcsolat nélkül semmi. A Biblia kapcsolat nélkül egy csomó papír – fejbevágásra és tüzelőnek alkalmas, de az élet nem a könyv lapjai között található. Jézus nem egy könyvet adott a megváltásunkra, hanem önmagát. Nem egy sor szabállyal intézte el, hogy bőséges életünk lehessen, hanem azzal, hogy emberré lett, köztünk járt, az életét adta értünk, és a saját életébe fogadott bennünket. Velünk volt és életközösséget vállalt velünk,. Személyesen, a saját rovására. Az erkölcsi norma, az út, amelyen járnunk kell – nem egy sor szabály, hanem egy személy. Az igazság nem egy elvi tétel, hanem egy személy. Az élet nem egy elszálló édesbús valami, hanem egy személy:

Jézus így válaszolt: “Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.”
– János 14:6

“Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.”
– Efezus 2:8-9

Bibliai normák szerint élni nem szabályok betartását jelenti, hanem személyes kapcsolatot. Jézus azt mondta, hogy legyünk olyanok, mint a gyerekek. A gyerekekben az a különleges, hogy feltétel nélkül szeretnek és bíznak. Olyanok akarnak lenni, mint azok, akiket szeretnek és akikben bíznak, tehát utánoznak. Alaptermészetük az utánzás. Bíznak és utánoznak. A hit és az erkölcstan ennyire egyszerű: a Biblián keresztül ismerd meg Jézus személyét, bízzál benne és kezdd el utánozni! A kultúrkereszténység fejében talán az érdem, a szabályok betartása és a megfelelés a fontos, a Bibliából viszont az derül ki, hogy nem az érdemé, hanem a kegyelemé az utolsó szó: “kegyelemből van üdvösségetek…”

A gyerekek a koruknak megfelelő kalandokból és kihívásokból álló valóságos életre éheznek, és ez a bőséges élet nem a médiából ered. De nem is az erkölcstanból, és nem is a vallásosságból.

outdoors-12

A boldog élet valóságos élet, forrása pedig élő kapcsolat

Jó volna, ha minden gyerek részesülhetne a játék, a képzelet, a szabadidő és a szabadban töltött felfedező idő ajándékaiban. Jó volna, ha lenyűgözhetné őket Isten teremtett élővilága! Jó volna, ha az övék lehetne sok előttük élt emberi lény kincse; néha az ő kezüket is megfoghatnák világfelfedezés közben. Jó volna, ha a felnőttek, akikre felnéznek, és akiket utánozni akarnak, igazi dalokat énekelnének nekik, miközben elalszanak. Vagy simogatnák egy kicsit a hátukat elalvás előtt, és közben elmesélnék a saját igazi szerelmi történetüket. És jó volna, ha mindennap hallanák teremtő Istenük szavát.

A könyv élettelen lapjairól a te közvetítéseddel életre kelne, és megérintené szívüket a benne rejlő élő gondolat, Isten beszéde; és kirajzolódna az élő személy, akit ismerhetünk: az élő Ige, az élő Jézus. Újra és újra hallanák a róla szóló történeteket, újra és újra forgatnák fejükben ismerős szavait… lenyűgözné őket Jézus személye, teljes szívükkel megszeretnék, és Őt akarnák utánozni. Még felnőtt korukban is.

Charlotte Mason azt írta minden felnőttnek: “Az élet legjavát adjátok a gyerekeknek!”

Szerető Édesapánk, a mennyei Atya pedig ezt üzeni a Biblia egyik réges-régi, 2700 éve íródott könyvében:

“Minek adnátok pénzt azért, ami nem kenyér, keresményeteket azért, amivel nem lehet jóllakni?
Hallgassatok csak rám, és jó ételt fogtok enni, élvezni fogjátok a kövér falatokat!
Figyeljetek rám, jöjjetek hozzám! Hallgassatok rám, és élni fogtok!”
– Ézsaiás 55:2-3

A nevelés légkör:

A nevelés gyakorlat:


A nevelés élet:

________________________________________________________

Olvasmányok, amelyeket a témával kapcsolatban ajánlok, mert engem is inspirálnak
(magyarul sajnos egyik sem elérhető, de több világnyelven igen):

  • Charlotte Mason: Towards a philosophy of education (A nevelés elmélete felé – a Home Education sorozat 6. kötete); Wheaton, IL: Tyndale House Publishers. (Először An essay towards a philosophy of education címen jelent meg 1925-ben.)
  • Susan Schaeffer Macaulay: For the Children’s Sake (A gyermekekért); Crossway Books, 2009.
  • Dr. Gordon Neufeld és Dr. Máté Gábor: A család ereje – Ragaszkodj a gyermekeidhez! (Libri, 2014)

[1] szellemi ≈ gondolati, a gondolkodással kapcsolatos; nem anyagi; pl. A mérnök szellemi munkát végez. A szellemi erőfeszítésbe is el lehet fáradni. Leonardo da Vinci az olasz reneszánsz egyik nagy művésze és mérnöke korának nagy szelleme volt. Az önzetlenség szelleme hatotta át cselekedeteit. Az apja szellemében járt el. A szó az ősmagyar szellet (lélegzet) szóból ered. Nem azonos a spirituális fogalmával, amelyre inkább a lelki szót használom az Istennel való kapcsolat fogalomkörében.

[2] HVG interjú 2013.10.22.