A szülő-gyerek kapcsolat nem mellérendelt viszony, hanem természetes hierarchia. A szülő a gondoskodó, akié a vezetés felelőssége, a gyerek pedig az elfogadó, aki bizalomból követ. A gyerek természeténél fogva engedelmeskedik annak, akihez kötődik, és ellenáll annak, akihez nem kötődik.
A szeretet feltétel nélküli: nem lehet elveszíteni, és nem kell kiérdemelni! A tekintély ellensúlya a gyermek emberi méltóságának tisztelete. Személyes határait nem szabad manipulációval megsérteni: se félelemkeltéssel vagy szeretettel, se sugalmazással vagy a felnőtt személyiség erejével, se a gyerek saját vágyait kihasználva.
Ha a gyerek nem tudja felmérni a várható következményeket, vagy nem tudja figyelembe venni mások szempontjait, ha nem képes felfogni a figyelmeztető jelzéseket és nem tudja távol tartani magát a bajtól, akkor mi az érte felelős felnőtt dolga?
Tudd, hogy hol a határ, és ne lépd át! Lásd tisztán, meddig terjed a természetes hatásköröd! A gyereked éretlensége fölött például nincs hatalmad. Ezért nem is bölcs dolog belőle fegyelmezési ügyet csinálni.
Nem véletlen, hogy a gyereked nem akar bárkinek szót fogadni. Miért tekintjük természetesnek, hogy olyanok támasztanak vele szemben elvárásokat, olyanok utasítják, akikhez nem fűzi személyes kötelék?
A gyerek JÓ AKAR LENNI – Isten eredeti terve szerint azok kedvéért, akik gondoskodnak róla. Azoknak a felnőttnek a kedvéért akar jó lenni, akik felelősek érte. A hozzád fűződő személyes kötelék indítja arra a gyerekedet, hogy szót fogadjon neked…
Sokan azt gondolják, hogy minden, ami természetes, az csak rossz lehet, legalábbis ami a gyerekeket illeti. Ha a gyereked természetes fejlődését támogatod, akkor biztosra veheted, hogy vadember lesz belőle, aki nem tud másokra tekintettel lenni, felelőtlen, önző, élhetetlen és elkényeztetett.
A kapcsolatotoktól függ, nem a nevelési módszereidtől, hogy képes vagy-e hatni a gyerekeidre. Természetes hatalom nélkül nem engedelmességhez, hanem frusztrációhoz vezet minden nevelési próbálkozás…
A KÉK nevelés “Kapcsolatra Épülő Következetes” nevelés.
Ha a nevelésed nem a kapcsolatra épül, hiába következetes. Csak a bizalmas kapcsolat közegében tudsz hatni a gyerekeidre! Azt tudod vezetni, aki téged követ.
A változtatás néha gyorsan megy, máskor hosszú időbe telik, de majdnem mindig eredményes. Nem az a lényeg, hogy mit teszel, hanem az, hogy ki vagy a gyereked számára! Passzív szerepet játszol, aki mindig mindent igyekszik békésen megoldani? Vagy tudod, mire van a gyerekednek szüksége, és magadra vállalod a döntések felelősségét?
Egy gyereknek arra is szüksége van, hogy rábízhassa magát legalább egy érett felnőttre, aki biztos a dolgában, és tud róla gondoskodni. Még akkor is, ha ez a gondoskodás néha azt jelenti, hogy a felnőtt korlátokat állít…
Az ellenakarat (angolul counterwill) a korlátozásokkal szembeni automatikus ellenállás. Ez a velünk született emberi ösztön a kötődést szolgálja: visszatartja a gyereket attól, hogy illetéktelenül befolyásolhassák olyanok, akik nem felelősek érte és nem gondoskodnak róla.
Mire ösztönzik szokásos manipulatív motivációs eszközeink a gyerekeket? Tudtad, hogy a gyerekeket arra ösztönözzük, amiVEL ösztönözzük őket?
A szülő vagy a tanár tekintélye nem engedély a gyerekek bántalmazására: nem jogosít fel arra, hogy az érzelmeiknél és a vágyaiknál fogva manipuláljuk őket! A jó pásztor nem erőszakoskodik a bárányokkal. A legelő maga fegyelmezőeszköz, mert vannak határai. A határokon belül viszont szabadság van, és a bárányok szükségletei kielégülnek.
Nem állunk harcban. Nem kell megmutatom a kisbabának, hogy ki az úr a háznál, mert egyikünk sem az. Egy csónakban evezünk…
A parancsuralmi rendszer képes rendet teremteni, de mivel nem egyetemesen érvényes erkölcsi normákra épül, hanem erővel szerzett és fenntartott hatalomra, csak a viselkedés külső befolyásolására alkalmas, a lelkület belső formálására nem.
Az engedelmesség azt jelent, hogy önként engedek; a harmonikus szeretetkapcsolat és a társas szabadság feltétele…
A valódi egység nem alá-fölé rendelt viszonyban valósul meg, hanem egyenlő társak kölcsönösen együttműködő viszonyában…
A szeretet úgy száműzi a bűnt, ahogy a világosság megszűnteti a sötétséget. A bűnnel tehát akkor szállunk szembe, ha szeretetet adunk…
A büntetés célja, hogy a megszűntetni kívánt viselkedést kellemetlen élmény társításával tegye kerülendővé a gyermek számára.
Valóban testi fenyítésre bíztat a Biblia?
Ha a büntetés és a jutalmazás Isten kezében is hatástalanságát bizonyította, erősen kétlem, hogy nekem sikerülne általa jó belső lelkületet, szívbeli engedelmességet elérnem a gyerekeimmel.
