A trinitárius szemlélet

1. Isten minden embert arra teremtett, hogy részt vegyen az Atya, a Fiú és a Szentlélek szeretetkapcsolatában. Jézus Krisztus ezért lett emberré.

2. Születése, élete, halála, feltámadása és mennybemenetele révén Jézus minden megváltásra szoruló embert megbékéltetett Istennel.

3. A keresztre feszített, feltámadt és megdicsőült Jézus, aki az emberiséget képviseli az Atya jobbján, minden embert a Szentlélek erejével vonz magához.

4. Krisztusban minden embert szeret és elfogad az Atya.

5. Jézus Krisztus a kereszten minden – múltbeli, jelenlegi és jövőbeli – bűnünkért megfizetett, tehát nincs semmi törlesztendő tartozásunk, jóvátételi kötelezettségünk Isten felé.

6. Az Atya minden bűnünket megbocsátotta Krisztusban, és azt akarja, hogy odaforduljunk Hozzá.

7. Isten szeretetét és nekünk ajándékozott bűnbocsánatát csak akkor élvezzük, ha el is fogadjuk, azaz belé vetett bizalommal = “hit által” élünk.

8. Amikor a Szentlélek hívására Istenhez fordulunk és elhisszük a jó hírt, akkor a Lélek olyan újfajta, krisztusi életre szül újjá bennünket, amely Isten országára jellemző.
trefoil

Rövid bevezetés a trinitárius teológiába

A trinitárius szemlélet

Kérdések és válaszok

trefoil

A Szentírás olvasásának és értelmezésének
Krisztus-központú megközelítése

(exegézis)

Vannak, akik ellenzik a Biblia értelmezésének még a gondolatát is. Véleményük szerint “mondja meg maga a Biblia, hogy mit jelent!” Ez a gondolat, noha tiszteletre méltó, mégsem helyénvaló. Az emberi agy mindent értelmez, ami eljut a tudatunkba, tehát maga az olvasás is szükségszerűen értelmezés. Nem az a kérdés, hogy értelmezünk-e, hanem az, hogy milyen szempontok szerint értelmezzük az olvasottakat.

Mindig magunkkal cipeljük ugyanis korábbi tapasztalatainkből kialakult érzelmi szűrőinket, korábbi ismereteinket, véleményeinket és előfeltételezéseinket. Ezért érdemes tudatosan arra törekednünk, hogy a Biblia szövegét mindig annak a kérdésnek a fényében olvassuk, hogy kicsoda Jézus Krisztus. Legyen Jézus személye a kiindulópont és a viszonyítási alap; legyen Ő a “szemüveg”, melyen keresztül az egész Írást látjuk.

Bibliaolvasás közben tehát érdemes az alábbi kérdéseket feltennünk:

  • Hogy illeszkedik ez a rész az evangélium üzenetébe? Hogy válaszol a kérdésre: “Kicsoda Jézus?”
  • Mit tudhatunk meg az ember megváltásának (objektív) tényéről, azaz Krisztus megváltó művéről? Mit tudhatunk meg a megváltás személyes (szubjektív) elfogadásáról vagy elvetéséről?
  • Mi az adott szakasz történelmi, kulturális és irodalmi kontextusa?
  • Hogy fogalmazzák meg ugyanezt más fordítások?

A különböző fordítások segítenek ugyanazt más szemszögből látni. Hasznos egy ógörög lexikon, és néhány olyan könyv, amely segít megérteni a héber Ószövetség illetve a görög Újszövetség gazdagságát és finom árnyalatait. Néhány online elérhető bibliafordítás és bibliatanulmányozó eszköz:

A trinitárius szemlélet” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Kedves Kriszta!
    Öröm volt olvasni az igényesen megírt bejegyzést a gyermekek fenyítése témakörben. Felfigyeltem az alapos fordításokra. Épp ezért lepnem meg a Szentlélek/Krisztus lelke kifejezések az oldalon, miközben az eredeti Írás különbséget tesz lélek és szellem között. Mi az oka annak, hogy ebben az esetben nem kerültek módosításra a kifejezések? Köszönöm, Erika

    • Kedves Erika! Azért, mert a magyar nyelvben mindkét szó eredeti jelentése levegő: a lélek a lélegzetből, a szellem a szellőből származik, lényegében ugyanazt jelentik. A “szellemi” köznyelvi jelentése nem fizikai (ld. szellemi munka vs. fizikai munka; szellemiség; egy meghalt ember szelleme, aki kísért), a “lelki” köznyelvi jelentése pedig pszichológiai. Úgy vélem, hogy teológiailag nem kellene kardoskodni egyik vagy másik szóhasználat mellett, ez elég egyedi magyar jelenség. Nálunk a gyakorlatban ezt ma ugyanúgy használják keresztény testvérek a saját közösségük megkülönböztetésre (vannak a szellemeskedők és a lelkizők), ahogy korábban a magyar reformátusok különböztették meg magukat a többiektől a keresztyén szó használatával a kereszténnyel szemben. Ha mégis szőrszálat kívánunk hasogatni, úgy vélem, hogy a “Szellem, szellemi” önkénytelenül is dualista világnézetre utal, mintha ami spirituális, az ne lehetne egyúttal fizkai is. Helyesen a spirituális nem anyagtalant vagy természetfölöttit jelent; ami spirituális, az teljesen valóságos, tehát magában foglalja Isten egész világát, az egész teljességet: az anyagi és a nem anyagi természetű világot egyaránt. Amikor a spirituálist a “szellemi” szóval próbáljuk visszaadni, nyelvérzékünk azt sugallja, hogy a földi, anyagi, természetes dolgok nem részei annak, amiről beszélünk. Ezért egy fokkal helyesebbnek tartom a “Lélek, lelki” kifejezéseket, mert itt legalább nincs törésvonal a megfogható és nem megfogható között. A lélek szó a köznyelvben a pszichére utal: lelkivilág, lélektan, lelkiismeret, lelki beszélgetés – bibliai megfelelői az ószövetségi nephesh és az újszövetségi pszüché. Hiányzik a magyar nyelvből az ószövetségi ruach és az újszövetségi pneuma megfelelője. Úgy vélem, hogy sem a lélek, sem a szellem nem adja vissza e bibliai szavak jelentését. Ráadásul a ruach és a pneuma szavak bibliai használata (hasonlóan a magar lélek szóval) néha rokonértelmű a nefesh-sel és a pszüchével. Mesterséges, de bibliai szempontból nem következetes dolog tehát az éles határ meghúzása. Megértem tehát a szellem-használat okát, hogy ugyanis a lélek nem elég jó. Viszont a szellem szerintem még annyira sem jó, mert még a görögös dualizmust is behozza… így maradok a lelkizésnél, és ha szükséges, definiálom, hogy mikor mit értek alatta. A megoldás talán egy új szó megalkotása volna, de ha elfogadjuk, hogy a Bibliában is keveredik a használat, és hogy a spirituális a teljesen valóságosat jelenti, talán érdemes mégis együtt élni ezzel a konfliktussal ahelyett, hogy a bibliai szerzőknél merevebben kategorizálnánk.

Mit gondolsz?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s