A trinitárius szemlélet

trefoil

1. Isten minden embert arra teremtett, hogy részt vegyen az Atya, a Fiú és a Szentlélek szeretetkapcsolatában. Jézus Krisztus ezért lett emberré.

2. Születése, élete, halála, feltámadása és mennybemenetele révén Jézus minden megváltásra szoruló embert megbékéltetett Istennel.

3. A keresztre feszített, feltámadt és megdicsőült Jézus, aki az emberiséget képviseli az Atya jobbján, minden embert a Szentlélek erejével vonz magához.

4. Krisztusban minden embert szeret és elfogad az Atya.

5. Jézus Krisztus a kereszten minden – múltbeli, jelenlegi és jövőbeli – bűnünkért megfizetett, tehát nincs semmi törlesztendő tartozásunk, jóvátételi kötelezettségünk Isten felé.

6. Az Atya minden bűnünket megbocsátotta Krisztusban, és azt akarja, hogy odaforduljunk Hozzá.

7. Isten szeretetét (ami már a mienk) csak akkor élvezzük, ha elhisszük, hogy szeret. Megbocsátását is csak akkor élvezzük, ha elhisszük, hogy megbocsátott.

8. Amikor a Szentlélek hívására Istenhez fordulunk és elhisszük a jó hírt, akkor a Lélek olyan újfajta, krisztusi életre szül újjá bennünket, amely Isten országára jellemző.
trefoil

Rövid bevezetés a trinitárius teológiába

A trinitárius szemlélet

Kérdések és válaszok

trefoil

A Szentírás olvasásának és értelmezésének
Krisztus-központú megközelítése

(exegézis)

Vannak, akik ellenzik a Biblia értelmezésének még a gondolatát is. Véleményük szerint “mondja meg maga a Biblia, hogy mit jelent!” Ez a gondolat, noha nagyon tiszteletre méltó, mégsem helyénvaló. Már maga az olvasás is szükségszerűen értelmezés. Nem az a kérdés, hogy értelmezünk-e, hanem az, hogy milyen szempontok szerint értelmezzük az olvasottakat.

Mindig magunkkal cipeljük ugyanis korábbi ismereteinket, véleményeinket és előfeltételezéseinket. Ezért érdemes tudatosan arra törekednünk, hogy a Biblia szövegét mindig annak a kérdésnek a fényében olvassuk, hogy kicsoda Jézus Krisztus. Legyen Jézus a kiindulópont és a viszonyítási alap; legyen Ő a “szemüveg”, melyen keresztül az egész Szentírást látjuk.

Bibliaolvasás közben tehát érdemes az alábbi kérdéseket feltennünk:

  • Hogy illeszkedik ez a rész az evangélium üzenetébe? Hogy válaszol a kérdésre: “Kicsoda Jézus?”
  • Az ember objektív megváltásáról (Krisztus megváltó művéről) szól az adott szakasz, vagy a megváltás elfogadásának illetve elvetésének személyes (szubjektív) szükségességéről?
  • Mi a történelmi, kulturális és irodalmi kontextus?
  • Hogy fogalmazzák meg ugyanezt más fordítások?

A különböző fordítások segítenek ugyanazt más szemszögből látni. Hasznos egy ógörög lexikon, és néhány olyan könyv, amely segít megérteni a görög Újszövetség gazdagságát és finom árnyalatait. Néhány online elérhető bibliafordítás és bibliatanulmányozó eszköz:

A trinitárius szemlélet” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Kedves Kriszta!
    Öröm volt olvasni az igényesen megírt bejegyzést a gyermekek fenyítése témakörben. Felfigyeltem az alapos fordításokra. Épp ezért lepnem meg a Szentlélek/Krisztus lelke kifejezések az oldalon, miközben az eredeti Írás különbséget tesz lélek és szellem között. Mi az oka annak, hogy ebben az esetben nem kerültek módosításra a kifejezések? Köszönöm, Erika

    • Kedves Erika! Azért, mert a magyar nyelvben mindkét szó eredeti jelentése levegő: a lélek a lélegzetből, a szellem a szellőből származik, lényegében ugyanazt jelentik. A “szellemi” köznyelvi jelentése nem fizikai (ld. szellemi munka vs. fizikai munka; szellemiség; egy meghalt ember szelleme, aki kísért), a “lelki” köznyelvi jelentése pedig pszichológiai. Úgy vélem, hogy teológiailag nem kellene kardoskodni egyik vagy másik szóhasználat mellett, ez elég egyedi magyar jelenség. Nálunk a gyakorlatban ezt ma ugyanúgy használják keresztény testvérek a saját közösségük megkülönböztetésre (vannak a szellemeskedők és a lelkizők), ahogy korábban a magyar reformátusok különböztették meg magukat a többiektől a keresztyén szó használatával a kereszténnyel szemben. Ha mégis szőrszálat kívánunk hasogatni, úgy vélem, hogy a “Szellem, szellemi” önkénytelenül is dualista világnézetre utal, mintha ami spirituális, az ne lehetne egyúttal fizkai is. Helyesen a spirituális nem anyagtalant vagy természetfölöttit jelent; ami spirituális, az teljesen valóságos, tehát magában foglalja Isten egész világát, az egész teljességet: az anyagi és a nem anyagi természetű világot egyaránt. Amikor a spirituálist a “szellemi” szóval próbáljuk visszaadni, nyelvérzékünk azt sugallja, hogy a földi, anyagi, természetes dolgok nem részei annak, amiről beszélünk. Ezért egy fokkal helyesebbnek tartom a “Lélek, lelki” kifejezéseket, mert itt legalább nincs törésvonal a megfogható és nem megfogható között. A lélek szó a köznyelvben a pszichére utal: lelkivilág, lélektan, lelkiismeret, lelki beszélgetés – bibliai megfelelői az ószövetségi nephesh és az újszövetségi pszüché. Hiányzik a magyar nyelvből az ószövetségi ruach és az újszövetségi pneuma megfelelője. Úgy vélem, hogy sem a lélek, sem a szellem nem adja vissza e bibliai szavak jelentését. Ráadásul a ruach és a pneuma szavak bibliai használata (hasonlóan a magar lélek szóval) néha rokonértelmű a nefesh-sel és a pszüchével. Mesterséges, de bibliai szempontból nem következetes dolog tehát az éles határ meghúzása. Megértem tehát a szellem-használat okát, hogy ugyanis a lélek nem elég jó. Viszont a szellem szerintem még annyira sem jó, mert még a görögös dualizmust is behozza… így maradok a lelkizésnél, és ha szükséges, definiálom, hogy mikor mit értek alatta. A megoldás talán egy új szó megalkotása volna, de ha elfogadjuk, hogy a Bibliában is keveredik a használat, és hogy a spirituális a teljesen valóságosat jelenti, talán érdemes mégis együtt élni ezzel a konfliktussal ahelyett, hogy a bibliai szerzőknél merevebben kategorizálnánk.

Mit gondolsz?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s