Ezek az erőszakmentesnek szánt megoldások az elhagyottság élményében mártják meg a gyereket. Bármilyen hatásosan is lehet vele irányítani viselkedését, az érzelmi manipuláció nem lehet a fegyelmezés jó és egészséges eszköze.
Mit tegyünk, ha már felütötte a fejét a féltékenység, és gyerekünk fél, hogy az új jövevény miatt elveszített valamit a szeretetünkből? Bántja a testvérét, újra kisbabásan viselkedik, minden percben a figyelmünket igényli, utálja az új párunkat, vagy nem akar bennünket kettesben hagyni?
Ne próbáld “okosan rávenni”, hogy azt tegye vagy gondolja, amit szeretnél! A szeretetmegvonással való zsarolás, a sértődött hallgatás, a hátsó szándékból fakadó kedveskedés megrontja a kapcsolatotokat, és a rossz minta megrabolja gyermeked későbbi kapcsolatait is.
Mi lehet az oka, hogy a gyerek bizalmatlan, elutasító, távolságtartó, közönyös, haragos, a végsőkig elkeseredett, és veszélyes önmagára, vagy másokra? A szülői visszaélés, a szülői hatalom félreértelmezett gyakorlása: a túlféltés, az összehasonlítgatás, az irreális elvárások, a mindent ráhagyás, a meg nem értés, a kényelmedhez való ragaszkodás, a hibázni nem engedés, az elhanyagolás, a szeretetmegvonás, az érzelmi zsarolás, a szóbeli, vagy testi bántalmazás. Ezekkel jó szándékod ellenére is a végsőkig elkeserítheted a gyerekedet. Ne tegyél ilyeneket!
